Ab: a parkolási perekben nem alkalmazhatók az elmeszelt rendeletek
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek alkalmazási tilalmáról hozott döntést kedden az Alkotmánybíróság (Ab).
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek alkalmazási tilalmáról hozott döntést kedden az Alkotmánybíróság (Ab).
Alkotmánybírósághoz fordult a Jobbik budapesti szervezete a Fővárosi Közgyűlés közterületi parkolással kapcsolatos legutóbb elfogadott rendelet-módosítása miatt. A beadványt Staudt Gábor országgyűlési képviselő, a párt budapesti elnöke jegyzi - közölte a párt hétfőn.
A Népszabadság szerint Baka András távozhat a Legfelsőbb Bíróság éléről. Orbán Viktor állítólag gondolkodik arról, hogy esetleg Áder Jánost bízná meg a bíróságokkal kapcsolatos feladatokkal.
A nap folyamán már eljuttatták beadványukat az Alkotmánybírósághoz amiatt a múlt heti kormányrendelet miatt, amelynek értelmében akár százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki "közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti".
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) a tavaly év végén megszavazott, a patikák működtetéséhez többségi gyógyszerészi tulajdont előíró törvény miatt - jelentette be Korodi Karolina, a szövetség elnöke.
Az új magyar alaptörvény ellentétes az európai alkotmányosság védjegyével, a méltóság szekuláris felfogásával - mondja az Exeteri Egyetem tanára, az emberi méltósághoz való jog összehasonlító elemzője, aki 2003-ban a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatáról jelentetett meg könyvet.
Az új alaptörvény megalkotásakor a jogalkotó megpróbálta részben pótolni az Alkotmánybíróság korábban megnyirbált jogköreit. Az alkotmányba bekerült: eseti ügyben az Alkotmánybíróság a bíróság ítéletét megsemmisítheti. Mit jelenthet ez a 98 százalékos különadó esetében?
A közeljövőben nem várható alkotmánybírósági döntés arról, vizsgálhatják-e a hazai magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatti törvénymódosítások alkotmányellenességét - tudta meg a Magyar Nemzet.
A testülethez nagyon nagy számban érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor születhet határozat az ügyben.
Gadó Gábor ügyvéd, a Gazdasági Versenyhivatal tavaly lemondott elnökhelyettese a Táncsics Alapítvány keddi rendezvényén hangsúlyozta: az Ab létszámának növelésével az - általa korábban támogatott - alkotmányjogi panasz veszélyes jogintézménnyé válhat.
Sok jó szót nem kapott az új alkotmány azon a pénteki budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet a Politológushallgatók Országos Egyesülete jegyzett, s amely a Nagyító alatt a megújulás éve – a II. Orbán-kormány első évének megítélése című, kétnapos konferencia része volt.
Visszavonta a Fidesz frakcióvezetője azt a módosító indítványát, amely alapján az új alaptörvény rögzítette volna, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján hozza - derül ki az Országgyűlés honlapjának adataiból.
Az alkotmánybírák közül Stumpf István egyik elutasítással sem értett egyet, szerinte a választási bizottságnak új eljárást kellett volna lefolytatnia.
Egy módosító indítvány új elemként tartalmazza azt is, hogy a hivatásos bírákat "sarkalatos törvényben meghatározottak szerint" nevezi ki a köztársasági elnök, azaz a kinevezés részletes szabályait a bírósági törvény tartalmazza majd.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a köztisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő törvényi rendelkezést. Az MSZP az indoklás nélküli elbocsátások leállítását követeli, a Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság keddi döntését. A Fideszt nem érte váratlanul az Alkotmánybíróság döntése, az LMP szerint a Fidesz sem vonhatja ki magát az alkotmány hatálya alól, a KDNP pedig még tanulmányozza a döntést.
Lengyel László a hvg.hu oldalán megjelent kommentárjában siratja az önkormányzati autonómia megnyirbálását. Ám ha az Orbán-kormánynak sikerül 2014-re kivezetni a magyar gazdaságot abból a hullámvölgyből, amiben most vánszorog, nem kérik majd rajta számon sem az önkormányzati autonómia, sem pedig az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását. Ha viszont a megígért, és egyre türelmetlenül várt pozitív változások késnek, társadalmi-politikai földrengés következhet be.
Ha a készülő új alkotmányba bebetonozzák a kriminológusok és jogászok által bírált, de a „nemzeti konzultáción” sikerrel szereplő tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét, akkor nemcsak az elítéltek sorsa lesz megpecsételve, de hosszú távon az államra és a börtönök dolgozóira is komoly teher hárul. Az Alkotmánybíróság hatásköre pedig tovább szűkül.
Komoly arccal ígérgetik a kormánypártok, hogy nem szigorítják az abortusztörvényt, s politikai érdekük talán valóban nem is ezt diktálná. Ám ha a kívánt, a magzati életét védelmére utaló mondat bekerül az alkotmányba, könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben nincs választásuk. A nyilatkozatok alapján a szándékok még homályosak.
Távozik tisztségéből a koszovói államfő, mert az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette megválasztását - tudatta szerdán Ibrahim Gashi, Beghjet Pacolli elnök közeli munkatársa.
Bismarck mondta 1867-ben, hogy a politika a lehetőségek művészete, tehát nemcsak a lehetőséggel élés könyörtelensége, de művészet is. A művészet pedig kultúra, stílus és katarzis együtt. Deák Ferenc óta a mai napig – Antall József rövid miniszterelnökségét leszámítva – hiányzik a magyar politikából és a magyar politikusokból a művészet – nyilatkozta többek között a hvg.hu-nak Jávor Béla ügyvéd, író, a jobboldali értelmiségieket tömörítő Nemzeti Kör tagja.