A Fidesz legújabb alkotmánymódosítási kísérlete ismét modellszerűen bemutatja azt az elképesztő kormányzati politikai kultúrát, amelyet a múlt év tavaszi hatalomváltás óta élvezhetünk. Kapkodás, rögtönzés, az együttműködésre való képtelenség kívül is, belül is, a szövetségesekkel és az ellenzékkel is. Igénytelenség a módszerekben is, a stílusban is. Szóval hatalmi rövidlátás diktálta meztelen erőpolitika, akarnokság.
Nincs politikai szándék az Alkotmánybíróság (Ab) létszámának 11-ről 15-re emelése mögött - jelentette ki vezérszónoki felszólalásában a fideszes Varga István az alkotmánymódosítási javaslat kedden megkezdődött parlamenti vitájában. Frakciótársa, Talabér Márta azt mondta, garantálják a nyugdíjakat az 57 év felettiek számára, az aktív korú embereket pedig szeretnék visszavezetni a munkaerőpiacra.
Már az alaptörvény jövő év január elsejei hatályba lépése előtt, a jelenlegi tizenegyről tizenöt főre bővítené az Alkotmánybíróság létszámát az a javaslat, amelyet a Fidesz részéről Lázár János és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken.
A Népszabadság szerint a helyzet bonyolult: az Alkotmánybíróság hónapok óta nem foglalt állást nyilvánosan, hogy egyáltalán foglalkozhat-e a magánnyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokkal.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos különadó törvény visszamenőleges hatályát előíró rendelkezését. A testület határozatában kiemeli, hogy a 2010-es év vonatkozásában jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy a törvény kiterjedjen a nevezett évre is. A törvény megszületett. Mégsincs minden rendben. Miként néz ki a bevallás most?
Az Alkotmánybíróság (AB) döntéséhez hasonló lépések különböztetnek meg minket az aktuális hatalom előtt könnyebben behódoló keleti civilizációktól. A magánnyugdíj-pénztár államosítást viszont már ők sem merik majd megvétózni.
Az Alkotmánybíróság (Ab) legutóbbi döntésével, amellyel megint megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, hadat üzent az új alaptörvénynek, a kormány és az Ab közötti hatalmi harc viszont az ország hitelének romlásához vezethet - mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kedden.
Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát. Ennek kommentálására kértünk kormánypárti képviselőket.
Hét beadványban támadták a semmisségi törvényt az Alkotmánybíróságon (Ab) - közölte a testület sajtófőnöke hétfőn.
A szuperbruttót 2010-re vezették be és - mint az Alkotmánybíróság is kifejtette - ez csak egy korrekciós tényező alkalmazását jelentette az összevont jövedelmekből az adóalap meghatározása során. Évközben ugyan semmi nem utalt arra, hogy ebből jogértelmezési probléma alakul majd ki, azonban most, az év végi szja-bevallás előtt alig két héttel problémák merültek fel az 1053-as nyomtatvány kitöltésénél. Angyal József szerint a NAV egy szükségtelen oszlop beillesztésével ellenőrizhetetlenné tette az szja-bevallást, a NAV azonban cáfolja ezt.
Felháborítónak tartja Schiffer András, az LMP frakcióvezetője Lázár János nyilatkozatát, amely szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki, a 98 százalékos különadó visszamenőleges hatályát megsemmisítő döntése ellentétes Magyarország érdekeivel.
Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek alkalmazási tilalmáról hozott döntést kedden az Alkotmánybíróság (Ab).
