Az MSZP-s Molnár Csaba rendkívüli eljárást kért
Molnár Csaba (MSZP) "mély tisztelettel" azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy kivételes, rendkívüli eljárásban tárgyalja meg az új alkotmány népszavazásra bocsátását.
Molnár Csaba (MSZP) "mély tisztelettel" azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy kivételes, rendkívüli eljárásban tárgyalja meg az új alkotmány népszavazásra bocsátását.
Mesterházy Attila felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy késedelem nélkül vizsgálja meg a beadványt, mivel a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig meg kell hozniuk döntésüket.
A Szema-Liberális Párt ismét a taláros testülethez fordul a nyugdíjtörvény miatt. A szervezet ingyenes tanácsadást szervezett a pénztártagoknak.
Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció Platformjának ügyvezető alelnöke közölte:az Alkotmánybíróságon támadta meg az ügyészségi törvény egy szakaszát.
Az Alkotmányblog szerzője bemutatja, milyen alkotmánybíráskodási modellek léteznek a világ más részein.
Az Európa Tanács főtitkára - civil szervezetek kérésére reagálva - tájékoztatást kért a kormánytól az alkotmányozási folyamattal kapcsolatban.
A Jobbik Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben az Országgyűlés változatlan formában fogadja el a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítási javaslatot.
A Népszabadság keddi számában azt írja: az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések "államosítását" támadnák, mert csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak. A bírák is vizsgálják, hogy mit kezdjenek ezekkel a beadványokkal.
A Medián felméréséből kiderül: a lakosság jelentős része támogatja a válságadó és a banki különadó bevezetését, az Ab hatáskörének korlátozása azonban erősen megosztja a közvéleményt.
A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint "visszafordíthatatlan" folyamatokat indíthat el, ha az Alkotmánybíróság nem tűzi napirendre időben a beadványok tárgyalását.
Aktív időszakot tud maga mögött a kormány. Magas támogatottsága tudatában, kétharmados többségével gyakorlatilag bármit megtehet. És nem is szemérmeskedik e tekintetben. Közeledve az év végéhez összegyűjtöttük 2010 leghangosabb visszhangot kiváltó változásait, terveit. Kiszelly Zoltán politológus kommentál.
Az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető jogállami garancia – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerdán egy szakmai tanácskozáson a Szegedi Tudományegyetemen.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a 2014-ig hatályba lépő új választási rendszert alapjaiban érinti a választókerületekkel kapcsolatos hétfői alkotmánybírósági határozat, mivel a Fidesz új választásitörvény-javaslatában szinte egy az egyben szerepel a hatályon kívül helyezett paragrafus, megkerülhetetlen annak felülvizsgálata.
Az Ab 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet.
Szakadó hóesésben tüntettek csütörtök este egyetemisták az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő lépései ellen. A diákok Dél-Budáról vonultak át a belvárosi Egyetem térig, ahol beszédeket tartottak.
A Népszabadság szerint "a sajtószabadság ilyen mértékű korlátozása alkotmányosan nem indokolható".
Az Alkotmánybíróság szerint a legfőbb ügyész interpellálhatósága nem egyeztethető össze az ügyészség független státuszával, mostani megszüntetésével véleményem szerint erősödött a jogállamiság - mondta Polt Péter legfőbbügyész-jelölt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán, szerdán.
Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője felháborítónak nevezte a kormány "útszéli zsarolását". Az LMP a törvénycsomag parlamenti vitájában részt vesz.
Az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg az MSZP pénteken az Országos Választási Bizottság (OVB) azon döntéseit, amelyekkel elutasították a párt országos népi és népszavazási kezdeményezéseit.
Átgondolatlan, slampos szövegezésű a múlt heti alkotmánymódosítás – írja a HVG eheti számában megjelenő esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus, egykori alkotmánybíró, aki szerint a visszamenőleges adóztatást „megengedő” legutóbbi alaptörvény-módosítás nem alkalmazható.