Oszkó: remélem, nem én maradok egyedül pénztártag

"Remélem, nem én leszek végül az egyedüli, aki nem lép vissza az állami nyugdíjpénztárba, és lesznek tudatos polgárok, akik tisztában vannak vele, nekik is megéri maradni" - mondta a volt pénzügyminiszter a Népszabadság Online-nak adott interjújában. Hozzátette: a visszalépés mellett szólhat például az, hogy "ezek a szabályok nem maradhatnak fenn évtizedeken keresztül". Oszkó Péter bízik benne, hogy akár bírósági döntéssel, akár egy másik kormány akaratából, de "előbb-utóbb visszakapják az állami nyugdíjra való jogosultságot azok, akik pénztártagok maradnak". "Azoknak még több mérlegelni valójuk van, akik rendelkeznek elég szolgálati idővel, és jelentősebb megtakarítást tudtak felhalmozni a pénztári számláikon" - mondta a lapnak.

"Matolcsy Görgy nemzetgazdasági miniszterrel ellentétben én mindig jónak tartottam a magán-nyugdíjpénztári rendszert, melynek a kulcsa a kellően hosszú felhalmozási idő. Matolcsy György korosztályának nem volt kötelező a belépés, náluk tényleg döntő volt, hogy a rövidebb felhalmozási időszak alatt milyen megtakarítást tudnak elérni. A Bajnai-kormány alatt ezért nyitottuk meg a visszalépés lehetőségét a leginkább érintett korosztályoknak" - fogalmazott.

Oszkó Péter két rendelkezést említett, melyek szerinte felveti az alkotmányosság kérdését. Az egyik, hogy aki pénztártag marad, a továbbiakban elveszti a jogosultságot az állami nyugdíjra. A másik problémás intézkedés pedig szerinte az automatikus visszaléptetés, vagyis az, hogy a pénztárban maradásról kell nyilatkozni, nem a visszalépésről. Ráadásul a nyilatkozatot csak megnehezített feltételekkel lehet megtenni.

Mit tehet az Ab?

Oszkó kifejtette: nem tudja az Alkotmánybíróság várható határozatát megjósolni, de láthatóan óriási nyomás alatt van testület. De a testület a tapasztalatai szerint nagyon ragaszkodnak a függetlenségükhöz, s az állampolgári keresetek is elérhetnek egy kritikus tömeget, amely a nyugdíjkérdést az Alkotmánybíróság figyelmének fókuszába állíthatja.

A pénztári rendszer jövőjéről elgondolkodva elmondta: ha az emberek szinte elkönyvelik a pénztári rendszer megszűnését, az önbeteljesítő aggodalommá válik. Pedig - mondja - a pénztárak akár néhány tízezres taglétszámmal is el tudnának működni. Szerinte az Orbán-kormány gazdaságpolitikája a politikai kommunikációs stratégiára épül. Vagyis nem a gazdasági összefüggések határozzák meg a politikai irányt, hanem utóbbi befolyásolja a gazdaság irányítását.

"Orbánék mindent erre építettek fel"

"Orbánék mindent arra építettek fel, hogy nagyobb, akár 7 százalékos is lehet a hiány: úgy gondolták, egyszeri adósságkonszolidációt hajtanak végre, s a következő években magasabb szintről látnak neki a deficit csökkentésének, amit eredményként lehet majd felmutatni. Úgy, ahogy a Medgyessy-kormány idején történt. Akkor is felpumpálták a hiányt például az autópálya építések állami körbe vonásával, majd a rákövetkező költségvetések deficitje kisebb lett. Csakhogy ez már nélkülözte a konszolidációs tételeket, tehát strukturálisan sokkal rosszabb helyzetbe került az ország. Erre kell most is számítani" - mondta.

"A tavasz folyamán több tárgyalásomon is felmerült, hogy 2010-re magasabb hiányt engednének nekünk a nemzetközi szervezetek, de erre azt mondtam, hogy a következő kormánnyal beszéljenek róla. Az új kormány azonban nem folytatta ezeket a tárgyalásokat, hanem egy válságkommunikációba kezdett, csontvázakkal, csődhelyzet vízionálásával, ami után lehetetlenné vált a megegyezés a mozgástér bővítéséről. Olyan helyzetbe hozták magukat, mint az úszó, aki hínáros vízre ér: óvatos mozdulatokkal ki lehet onnan evickélni, de aki kapálózni kezd, az belegabadolyik a hínárba" - fogalmazott a lapnak Oszkó Péter.