Orbán Viktor megvétózta azt a javaslatot, hogy a menekülteket a török táborokból telepítsék Európába. Ezért is szakadt félbe a brüsszeli török-EU csúcstalálkozó. Nem Orbán volt az egyetlen, aki szembement a megállapodástervezettel, így a török javaslatokat nem sikerült elfogadtatni a tagállamokkal, az eleve nehéznek ígérkező találkozó kudarcba fulladt.
Alakul a brüsszeli török-EU csúcs: a kiszivárgott megállapodástervezet szerint Törökország még egyszer annyi segélyt kér a menekültválság kezelésére, mint amennyit eddig kapott: 3 milliárd eurót. Legkésőbb június végéig eltörölnék a vízumkényszert a törökökkel szemben. Cserébe Törökország vállalná, hogy visszafogadja a Görögországba illegálisan átjutó szíriai menekülteket.
Az Európai Unió külső határait le kell zárni, a migránsok közvetlen áthelyezéséről pedig szó sem lehet, Magyarország esetében legalábbis semmiképpen - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az uniós és török vezetők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
Egyre valóságosabb a veszély, de a lehetőség is ara, hogy az EU megvon Magyarországtól támogatásokat, mert nem akar menekülteket befogadni és elutasítja a kvótát. Az Európai Bizottságnak több lehetősége is van arra, hogy már a most futó és 2020-ig érvényes pénzügyi ciklusban is elvegyen bizonyos pénzeket.
Bár menekültügyben alig történt valami a múlt heti brüsszeli csúcson, a kormány és az ellenzék vad szókaratéba kezdett, hogy a záródokumentum aláírásával Orbán elfogadta-e a menekültek szétosztására vonatkozó kötelező európai kvótákat. Pedig a lényeg nem ez: a bezárkózó hangulatban lévő britek a csúcson elérték, hogy a többi uniós állam polgárai más elbírálás alá essenek a szociális juttatásokhoz való hozzáférésnél, mint saját állampolgáraik. Tény, nemcsak Orbánnal mosták fel a padlót: a visegrádi országok megnézhették, milyen az, ha értük sem állnak ki a régi tagállamok.
Megkezdődött csütörtökön délután Brüsszelben az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése, melyen a két fő napirendi pont a migrációs válság, valamint a brit reformelképzelések megvitatása.
Miközben a vagyonnyilatkozatok idén is tudtak meglepetésekkel szolgálni, a politikusok már a mentegetőzést sem sietik el. Miközben a csok Lázár János megfogalmazásában “a kormány csókja” lett, a főminiszterre Brüsszelből olvastak oltári hazugságot. Sanszos, hogy lőttek a magyar cafeteriának, és február végén az Európai Bizottság felmossa a padlót a magyar kormánnyal. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az Európai Bizottság informálisan megkereste a kormányt, mondják el, mi alapján döntenek idehaza arról, hogy egyes áruházak megépülhetnek, mások meg nem – értesült a Nol. Hiába ért véget a plázastop, az engedélyezési gyakorlat átláthatatlan és diszkriminatívnak tűnik, emiatt újabb kötelezettségszegési eljárásnak nézhet elébe Magyarország.
Lázár János korábbi állításaival szemben az Európai Unió kifejezetten a lakossági épületek energiahatékonyságának növelésére biztosítana forrásokat, ami az eredeti szándék szerint ötvenezer lakás modernizálását tenné lehetővé. A kormány azonban közintézmények felújítására fordítaná a keretet, ráadásul azt mondták, hogy a lakossági felhasználást külön kérvényezni kellene Brüsszelnél, de ez nem volt így Brüsszel szerint.
Az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériuma az atomenergiainfo.hu szakportál megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes 2016. január 18-i nyilatkozata az Oroszország által külföldi országoknak nyújtott hitelek szüneteltetésére vonatkozóan csak az új hitelmegállapodásokra vonatkozik.
A dízelbotránynak nevezett ügyben vizsgálóbizottságot állított fel strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament a károsanyag-kibocsátás mérési tesztekkel kapcsolatban az esetleges uniós jogsértések és a hivatali visszásságok kivizsgálására – jelentette be az uniós parlament csütörtökön. A bizottság tagjának választották Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőt.
A Brüsszel Molenbeek nevű városrészében folytatott két egymást követő szerda késő délutáni rajtaütés keretében letartóztattak két férfit, akik kapcsolatban állhattak a párizsi terrrortámadás elkövetőivel. Egyikük belga, másikuk marokkói állampolgár.
Nem hoztak áttörést Lázár János brüsszeli megbeszélései a paksi bővítést ellenőrző EU-biztosokkal. Az Európai Bizottság továbbra is több oldalról vizsgálja a projektet – írja az Eurológus az Indexen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter két uniós biztossal tárgyalt, de utána nem mondott semmit a brüsszeli magyar sajtónak a látogatása eredményéről.
Brüsszelben a belügyminiszterek tovább gyűrik a török kérdést és a balkáni útvonal lezárását. Miközben az osztrák miniszter élesen bírálta Ankara hétfőn előterjesztett újabb követeléseit, német kollégája pedig éltette a törökökkel kötött elvi megállapodást, egy török miniszter nyilatkozatából az derül ki, hogy nem is úgy értették ők a menekültek visszafogadását.
A magyar állam ugyan hisz a nők egyenlőségében, de azt kikéri magának, hogy Brüsszelben ezt az ügyet az LMBTI-emberek jogainak védelmével kapcsolják össze. Az Emmi szerette volna, ha a két ügyet külön tárgyalják, de a foglalkoztatási tanács ezt elvetette. Magyarország így nem támogatta a melegek egyenlőségéről szóló dokumentumot, a tanács pedig nem szavazta meg végül se azt, sem pedig a nők társadalmi egyenlőségéről szóló részt.
A Thalys vasúttársaság a kirándulókat szeretné megcélozni, illetve a telekocsi szolgáltatás előretörését ellensúlyozni a fapados vonatokkal.
Orbán már a zsidókat és a melegeket is félti a migránsoktól. Szerinte a magyar kormánynak volt igaza a menekültválság kezdetétől fogva, csak Brüsszelben nem veszik észre, hogy Európáért és nem az Unió ellen dolgoznak.
Sehogy sem akar elkezdődni az EU-csúcs pénteki munkaülése, ezért Orbán Viktor felkészüléssel és a V4-ekkel folytatott egyeztetésekkel ütötte el az idejét Brüsszelben.
Nagy valószínűséggel a kormány már beletörődött abba, hogy a paksi atomprojektnél indult uniós vizsgálat első szakaszát elbukja, és már a második ütközetre készül, de ott is lehetnek komoly gondok - mondja Jávor Benedek. A kormány orra alá sok borsot törő európai parlamenti képviselő szerint a paksi beruházásból való kifaroláshoz jól jönne, ha Brüsszel végül megtiltaná az erőmű építését, mert akkor lehetne az EU-ra mutogatni. A Párbeszéd Magyarországért politikusát arról is kérdeztünk, hogy mi lehetne Orbán Viktor reális célja február 17-én, amikor Moszkvában ismét belecsap majd Vlagyimir Putyin tenyerébe. Interjú.
Európai Demokraták néven indított valamit az MSZP-alelnök Ujhelyi István, ami se nem új pártkezdemény, se nem új mozgalom. Azt akarják megmutatni Brüsszelben, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral. És remélik, így nem sodródunk ki az az EU-ból és távolabb az uniós pénzektől.
