Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság arra szeretne választ kapni, hogy miként védi a ChatGPT-t működtető OpenAI az emberek jó hírnevéhez fűződő jogát, és miként kezeli a felhasználói adatokat.
A generatív forradalom orvosok és betegek millió számára tette hozzáférhetővé a mesterséges intelligenciát. Most az a kérdés, hogy kulturálisan miként lehet felkészülni egy paradigmaváltásra, amiben előbb a beteg lesz az orvosi csapat egyenrangú tagja, majd egy technológiai entitás is, az MI – írja orvosi jövőkutató szerzőnk.
A milliárdos korábban a mesterséges intelligencia fejlesztésének szüneteltetése mellett érvelt, most azonban már erkölcsi iránytűt sem programozna bele.
Már a hazai óriási hirdetési palátokon is megjelent elemként a ChatGPT, ami arra utal, hogy széles körben ismert fogalomról van szó. Azonban mint minden ilyenhez, az OpenAI chatbotjához is jó pár téves hiedelem kapcsolódik.
Kevés híján egy évszázada már, hogy megsejtették a mesterséges intelligencia lényegét. Kis történeti visszapillantás és fogalommagyarázat.
Májusban meredeken esett a ChatGPT böngészős forgalma, derül ki a friss adatokból.
Azzal vádolják az Open AI-t, hogy a törvényt megszegve az ő könyveikkel próbálták ki a mesterséges intelligenciát a fejlesztés során. Könyveiket védi a szerzői jog, ők viszont nem kaptak egy centet sem.
Frissítette adatvédelmi szabályzatát a Google, és úgy tűnik, amivel csak lehet, meg fogja etetni a mesterséges intelligenciáját.
A fizetőkapus tartalmakat is szó nélkül a felhasználók elé tárta a ChatGPT új, a webre is rálátó funkciója, így az OpenAI átmenetileg eltávolította azt a mobilappból – a jelek szerint azonban nem véglegesen.
Hogyan segített a saját nyelvünket is jobban megérteni a mesterséges intelligencia? Mi igaz abból, hogy a ChatGPT és kollégái hónapok alatt fejlődtek ki? És miért kell még most ugrania egy kreatív vállalkozónak, ha a legtöbbet akarja kihozni a nyelvi eszközökből? Üzleti podcastunk legfrissebb adásában Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója magyarázta el közérthetően, hogyan működik a ChatGPT és magyar hasonmása, a Puli, és hogyan lehet ezeket az eszközöket helyesen és hatékonyan használni.
Első hallásra nagy újítás jött a ChatGPT mobilappba, ám gyorsan kiderül, hogy a fizetősen kínált funkció mögött az ingyenes Bing áll.
Több évtizeddel ezelőtt kiadott Windowson is lehet már beszélgetni a ChatGPT-vel, miután egy fejlesztő megírt rá egy ezt lehetővé tévő klienst.
A NASA egy, a ChatGPT-hez hasonlóan működő rendszert fejleszt, hogy az segítsen majd az űrhajósoknak.
Tovább terjeszkedne az OpenAI, egy saját, alkalmazásboltra hasonlító piactérrel azt is lehetővé tennék a fejlesztők számára, hogy árusítsák egy adott területre szabott MI-modelljüket.
Európában is nagy számban szereztek meg egy kártevő segítségével ChatGPT-s bejelentkezési adatokat rosszindulatú felek, ami problémákhoz vezethet, ha az elmentett beszélgetésekhez illetéktelenek férnek hozzá.
Ami a ChatGPT a szövegnek vagy a DALL-E a művészeteknek, az a Voicebox a hangnak. A Meta nemrégiben bejelentett mesterségesintelligencia-alapú beszédgeneráló eszközének képességei lenyűgözők, viszont még a Meta is túlságosan veszélyesnek tartja ahhoz, hogy rászabadítsa a világra. Ez most vagy egy remek marketingfogás, vagy elgondolkodhatunk a jövőn, ami előtt állunk.
Alapvetően tiltva van a szoftverek illegális aktiválásának segítése a chatbotokban, azonban a jelek szerint kerülőúton még mindig generálnak a felhasználóknak olyan kódokat, amelyek sok esetben működnek is.
Azt hihetnénk, hogy ha egy vállalatnak van valamilyen különleges fejlesztése, akkor azt szeretné, ha azt az alkalmazottai minél többet használnák. Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia kivétel: mindenesetre a Google komoly figyelmeztetéseket fogalmazott meg dolgozóinak a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban.
Michael Knight is megirigyelné a Mercedes tesztelés alatt álló újdonságát, amivel konkrétan az autónkkal beszélgethetünk, hasonlóan, mint a Knight Rider Pontiac-jával.
A jövőben egyre nagyobb problémát jelenthetnek a mesterséges intelligenciával létrehozott, hamis szövegek – a Kansasi Egyetem tudósainak új algoritmusa azonban a jelek szerint hatékonyan tudja kiszűrni ezeket.
