Az egészségügy története legnagyobb átalakulásán megy végbe világszerte. Ennek oka nem az életjeleket mérő szenzorok, a virtuális valóságon alapuló eszközök vagy a mesterséges intelligencia megjelenése, hanem az, hogy a páciens az orvosi csapat tagjává kezdett válni. Ebben az iparágban ez precedens nélküli változás, mivel Hippokratész óta az orvoslás elefántcsonttornyában csak a doktorok férhettek hozzá az információhoz, adathoz, technológiához és tudáshoz. A XXI. század eleje indította be ezt a paradigmaváltást, amit „digital health”-nek nevezünk: a globális ellátási láncok kialakulása, az internet és a közösségi média megjelenése, valamint a mobiltechnológiák fejlődése miatt hirtelen a páciens is elkezdett hozzáférni ugyanezekhez a forrásokhoz. Ennek kapcsán elvárható lenne, hogy az egészségügy „hozzáfejlődjön” ehhez a változáshoz. Egy olyan, hibátlanul működő rendszer legyen, ami diagnosztizálja, megfigyeli és ellátja a beteget, bárhol is van,
sőt vészhelyzetben a beteg adata hamarabb érkezik meg az ellátás helyére, mint maga a páciens.
Látva más iparágak evolúcióját, az önvezető autóktól a kezünkben lévő, telefonnak kinéző számítógépekig, elvárható lenne, hogy minden, az egészségügyi ellátás során regisztrált adat jobb döntésekhez vezessen. Hogy ha egy orvos hoz egy rossz döntést a világ egy pontján, azt a rossz döntést más elkerülhesse. Ez egy olyan vízió, amihez két összetevő szükséges: egyrészt adaptálni a technológiák használatát, amit a pandémia már hihetetlen mértékben felgyorsított; másrészt a kulturális változás, ami viszont mindig lassú. Már ez a paradigmaváltás is precedens nélküli kihívások elé állította nemcsak a döntéshozókat és az egészségügy dolgozóit, de magukat a betegeket is.
Ezek után érkezett meg, 2022 novemberében, a ChatGPT. Nem ez az első mesterségesintelligencia-alapú technológia, ami szerepet kaphat az orvoslásban, de ez az, ami az MI-t hozzáférhetővé tette egyszerre százmilliónyi felhasználó számára.
