Ismét fellángolt a vita, hivatalosan miért is kell dolgozni szenteste napján, miután az elmúlt hetekben kiskereskedelmi láncok jelentettek szünnapot. Megnéztük: nyerne vagy veszte az ország azon, ha december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítanák, kiszámoltuk, mennyibe kerülne plusz egy szabadnap.
Jó húzásnak tartják szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását a karácsonyra készülődők, adódott a kérdés, miután a Lidl úgy döntött, hogy mind a 200 hazai üzletét zárva tartja december 24-én. Szavazást készítettünk, és most kiderül az eredmény is.
Az áruházlánc a Civil Összefogás Fórum és az Egyenlő.hu kiemelt partnereként jelentette be a karácsonyi boltzárat, szenteste napjára mind a 8500 dolgozójának szabadnapot biztosít.
A DK országgyűlési képviselője arra volt kíváncsi, hogy honnan volt egymilliárd forintja egy súlyos veszteségekkel küzdő cégnek, amiből az finanszírozni tudta a „Háborúpártiak” plakátkampányt.
Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki – írja a 24.hu. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.
A Momentum szerint ha az Állami Számvevőszék komolyan veszi magát, akkor nemcsak az ellenzéki pártokat akarja megbüntetni tiltott kampánytámogatás miatt, hanem a nagyobb kormánypártot is.
Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben.
Fricz Tamás az Áder János fellépéseivel kapcsolatos dokumentumokat, valamint a volt köztársasági elnök médiamegjelenéseit vizsgálta nyolc hónapon át, de hogy pontosan miért, azt a Sándor-palota nem hajlandó elárulni.
A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.
Az ÁSZ honlapja akadozik, nehezen tudják benyújtani beszámolójukat a törvény által érintett szervezetek.
Az ellenzéki összefogás pártjai eddig szinte csak egymás legyőzésére vásároltak hirdetéseket, az előválasztás óta Márki-Zay Pétert magára hagyták. A közösségi médiában 82 százalékos fölényben van a Fidesz, és Gattyán György is többet költött az Országgyűlés összetételéről szóló versenyben, mint az ellenzék.
Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt. Kikre támaszkodhat? Honnan lesz pénze? Bige Lászlótól, aki "nem foglalkozik a politikával"? Ennek jártunk utána.
Az Átlátszó arról ír, hogy az alapítvány korábban is kapott 40 millió forintot a leánycégtől, illetve 25 milliót a fejlesztési banktól is.
A CÖF szerint a Békemeneten 400-500 ezer ember vett részt, tagadják a buszoztatást és azt ígérik, hogy elszámolnak minden fillérrel. A szervezet szerint ők keményen megdolgoznak a közpénzből kapott szponzorálási juttatásokért.
Az ellenzéki párt a buszok bérleti szerződéseit követeli a szervező CÖF-től.
A felvonulás Bencsik András szerint hungarikum. A CÖF-CÖKA molinójának a jelszava: Soha többé, stop! lesz.
A levél állítólagos írói örülnek a kormány egészségügyi reformjának.
A kormány házi civilszervezete korábban a tömegeket mozgató békemenetekről volt híres.
A Békemenetet és az ellenzéki nagygyűlést értékelte a CÖF-CÖKA elnöke, Csizmadia László.
Saját plakáttörvényét játssza ki így a Fidesz
