„A jelenleg is érvényben lévő munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP-kiesést is okozna, érzékenyen érintené a nemzetgazdaság teljesítményét és a költségvetés bevételeit is” – fogalmazott korábban a december 24-ei munkaszünettel kapcsolatban Schanda Tamás, az egykori innovációs tárca államtitkára, a kormánytöbbség álláspontja pedig azóta sem változott.

Az elmúlt évek után ismét fellángolt a vita a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról, ami a boltok zárva tartását is jelentené. Immár a parlamentben is előkerült a téma. A kérdés körül kialakult feszültséget fokozza, hogy voltak kiskereskedelmi láncok, amelyek már léptek is: november 10-én a Lidl jelentette be: beállt a Civil Összefogás Fórum és az Egyenlő.hu a december 24-i boltzárról szóló kezdeményezése mögé, és egyik hazai üzlete sem tart majd nyitva szenteste napján a kétszáz közül. Az üzletlánc a döntést „úttörő” lépésnek nevezte, amelyet a „békés ünnep jegyében” hozott meg, hozzátéve, hogy december 23-án hosszabbított nyitvatartást biztosítanak.

AFP / Sven Simon / Frank Hoermann

Majd egy hét sem telt el, és a Rossmann is közölte, hogy mind a 200 üzletét zárva tartja szenteste napján, illetve a következő hetekben zajlik az egyeztetés azokkal a bevásárló központokkal, ahol kötelező érvényű nyitvatartás vonatkozik a Rossmannra is. Emellett az is kiderült, hogy további áruházláncokkal egyeztet a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a karácsonyi boltzárról. Amíg a munkavállalók a szabadnap oldalán állnak, a munkáltatók másképp látják: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) úgy véli, hogy a zárva tartás gyengítené a gazdaságot.

Az utóbbi években december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását több párt is kezdeményezte, köztük a Jobbik is, november elején pedig ötödik alkalommal – ezúttal Balassa Péter jobbikos képviselő – nyújtott be erről képviselői önálló indítványt.

De mivel a kormány továbbra is ellenzi a kötelező szentesti boltzárat, így immár ötödik alakalommal is leszavazta azt: a korábbiakhoz hasonlóan 2023. november 13-án ez a javaslat is elvérzett a vállalkozásfejlesztési bizottságban.

Ezt követően parlamenti plenáris ülésen is feltették a kérdés a kormánynak: mikor lesz december 24-e munkaszüneti nap?

Balassa itt azzal érvelt, hogy több európai országban munkaszünet van e napon, és a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 64-83 százaléka támogatná, hogy az legyen. Szerinte értékválasztásról van szó, egy magát kereszténynek és konzervatívnak valló kormánynak támogatni kellene ezt.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: mindenszentek napját 2000-ben a Fidesz, nagypénteket 2017-ben a Fidesz-KDNP kezdeményezésére nyilvánították munkaszüneti nappá. Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van – mondta, hozzátéve, hogy számuk további növelését a gazdaság teherbíróképessége szempontjából is alaposan vizsgálni kell.

Horst Galuschka / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Úgy döntöttünk segítünk a kormánynak a kérdés vizsgálatában.

Sok vagy kevés a munkaszüneti napunk?

2017 óta tehát 11 munkaszüneti napunk van, ami kevesebb, mint az Európai Unió tagállamainak átlaga, hiszen az 12 munkaszüneti nap évente. Mind a 27 tagállamában a kereszténység legfontosabb ünnepein és a nemzeti ünnepeken pihenhetnek az emberek. Egyetlen olyan nap van az évben, ami mind a 27 uniós országban munkaszünet: december 25., vagyis karácsony első napja. Emellett a munka ünnepe az egyetlen közösnek mondható és nem a vallási hagyományokhoz kapcsolódó ünnep, amely Dánia és Hollandia kivételével mindenhol pihenőnap.

Az unióban a legtöbb munkaszüneti napnak, összesen 18-nak Bulgária lakosai örülhetnek.

Az Európai Unió átlagánál Szlovénia kivételével a környező uniós országokban több a munkaszünet: Romániában és Szlovákiában 15 nap; Horvátországban 14 nap; Ausztriában 13 nap; Szlovéniában 11 nap. Idén a legkevesebb országos munkaszüneti napot Németországban és Spanyolországban mutatja a naptár: mindkét országban 9 napot.

Ez alapján az látható, hogy lenne még lehetőség bővíteni a munkaszüneti napokat, azt azonban el kell ismerni, hogy valóban nem sok, összesen hét olyan ország van Európában, ahol hivatalosan is munkaszünet szenteste napja.

A mennyibe kerülne kérdést érintő vita legutóbb akkor tört ki, amikor hat éve először munkaszüneti nap lett nagypéntek. Miként ezt akkor részletesen elemeztük, Dávid Ferenc, a VOSZ akkori főtitkára úgy számolt, hogy egy ilyen döntéssel 20-25 milliárd forint eshet ki a gazdaságból. Vagyis durván 2-2,5 ezer forint/fő, ha a teljes lakosságra vetítjük - pontosabban vetítettük akkor, a 130 milliárd forintos akkori napi GDP-hez.

Noha a statisztikai hivatalok azóta sem mérik az egyes napok termelését, ha azonban a magyar GDP-t leosztjuk a 2023-as munkanapok számával (251-gyel), azt kapjuk, hogy nagyjából 263 milliárd forint jön össze egy munkanap alatt. Vagyis a fenti arányokkal számolva

nagyjából 40 milliárd forint lenne az idei kiesés, azaz durván négyezer forint/fő.

Ekkora veszteséggel azonban valószínűleg nem kellene számolnunk, sőt akár nyereség is származhat a plusz szabadnapból. Lássuk, miért!

Először is bele kellene kalkulálni a számításba, hogy sok munkát elvégeznek ünnepnapokon is. Az például egyértelmű, hogy egy atomerőmű, de még csak egy gyár sem feltétlenül fog leállni, vagyis a termelése ugyanannyi lesz, akár szünnapról van szó, akár nem.

Azt pedig szinte képtelenek mérni a statisztikusok, hogy a dolgozók mennyi munkát halasztanak el, vagy éppen hoznak előbbre a szünnapokról, arról már nem is beszélve, hogy december 24-én eleve sokkal kevesebben dolgoznak. Így például hiába lenne december 24-én szünnap egy autószerelőnél, az autókat, amelyek éppen ezen a napon romlanak el, úgyis meg kellene javítani, akár rögtön az első munkanapon karácsony után. De lehet előre is dolgozni, főleg, ha szellemi munkáról van szó.

Túry Gergely

Azért sem lehet egyértelmű pénzkiesésről beszélni, mert rengeteg része van a gazdaságnak, amely még jól is jár egy extra szabadnappal. Hiába esik ki egy nap a termelésből, ha cserébe az emberek ilyenkor többet járnak el étterembe vagy szórakozni, eközben költenek, ezzel is pörgetve a gazdaságot. Ezért is van az, hogy az olyan országokban, ahol különösen fontos az idegenforgalom – például Ausztriában – nem számít hátránynak, ha több a munkaszüneti nap.

Emellett hangsúlyosan figyelembe kell venni azt is, hogy az ember munkahelyi teljesítményén mennyit tud dobni az, ha többet pihenhet.

Miként egy korábbi cikkünkből kiderül, Dániában idén eltörölnek egy tavaszi ünnepnapot, hogy annál több pénz jusson a hadseregre. A példát más ország egyelőre nem követi, hiszen úgy számolnak, hogy jobban járnak azok az országok, ahol többet engedik pihenni az embereket.

Voxi Heinrich Amavilah elemezte több ország adatait, és arra jutott, hogy egy-egy munkaszüneti nap külön mérve mínuszos lehet, de összességében javíthatja az ország gazdasági helyzetét, ha hagynak időt az embereknek a lazításra. Ezt az emberek preferenciái is igazolják: míg a hetvenes években a legtöbb amerikai munkavállaló inkább fizetésemelést kért volna, mint több szabadnapot, ha megkérdezték erről, addig manapság koránt sem ennyire egyértelmű a helyzet, egyre inkább a pihenés felé tolódik a választás.

A szabadságról visszatérve dolgozunk a leghatékonyabban, már ha menet közben nem gyűlöltük meg a munkánkat

Semmi nem fogható hatékonyságban a szabadság utáni első munkahéthez, legalábbis ha az ember tényleg kipihente magát, és nem a munkahelyi levelezését nézte a nyaralás alatt. Ez nem csak megérzés, hanem tény, ugyanis komoly kutatások is kimutatták. Ahogy azt is: könnyű tönkre tenni mindent, ha szegény dolgozóra az első munkában töltött napján ráborítják az összes feladatot, ami feltorlódott a pihenőideje alatt.

Mindezek fényében könnyen elképzelhető, hogy valójában még nyereség is származhatna egy-egy további pihenőnap bevezetéséből, egy átlagos teljes munkanap kiesésével viszont bizonyosan nem kell számolni. Sőt, hosszú távon még úgy is nyereséggel járhat a plusz szabadnap, ha azon tényleg pihenünk: azaz zárva vannak például a boltok, szórakozóhelyek és éttermek, és aznap nincs hol elkölteni a pénzt.

Mit mondanak a megkérdezettek?

Mivel a gazdasági számítások eredménye többértelmű, és önmagukban amúgy sem adnak elegendő támpontot annak megítélésére, hogy valóban hasznos lenne-e egy új szünnap bevezetése, ezért megkérdeztük inkább olvasóinkat, hogyan vélekednek a boltok nyitvatartásának kérdéséről.

„Ön egyetért azzal, hogy a boltok legyenek zárva december 24-én?” kérdésre a válaszadók többsége, 64,7 százaléka igennel válaszolt, míg 35,3 százalékuk ezt nem szeretné.

Érdekes viszont, hogy bár többségben vannak, akik úgy gondolják, hogy 24-én zárva kellene lenniük a boltoknak, az „Önnel előfordult már, hogy december 24-én ment vásárolni?” kérdésre a többség ugyancsak igennel válaszolt: 68,8 százalékuk mondta, hogy „igen, de csak kisebb bevásárlás miatt”, 4,2 százalékok írta, hogy „igen, akkor veszek meg mindent karácsonyra”, míg a válaszadók 27 százaléka volt az, akivel még nem fordult elő, hogy december 24-én ment vásárolni.

A november közepén lezajlott szavazás eredményét tehát lehet úgy értelmezni, hogy a többség egy mindenkire vonatkozó szabadnapért hajlandó lenne életmódot változtatni, ami jelentős szolidaritást feltételez. Ez pedig megadja a választ a kérdésre:

igen, érdemes szünnapot adni december 24-ére.

A legjobbat szeretné a munkahelyének? Menjen el nyaralni, és eszébe se jusson a munka!

Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt.