A péntek hajnalban véget ért brüsszeli euróövezeti csúcs adósságkönnyítő határozatai nyomán elvileg szelektív nem fizetői szintre süllyeszthetik Görögország már most is rendkívül gyenge adósbesorolásait a nagy nemzetközi hitelminősítők, ha tartják magukat saját adósosztályzati kritériumaikhoz.
Összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent Görögország számára az az új nemzetközi támogatási program, amelynek elemeiről csütörtök este Brüsszelben állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői.
Angela Merkel német kancellár szerint először az újabb görög mentőakció részletiről kell megállapodni. Rendkívüli csúcstalálkozót akkor kell tartani, ha már elkészült a Görögország támogatását szolgáló új program, amelyről aztán lehet dönteni az értekezleten.
Vasárnapra hívhatják össze az euróövezeti válság elmérgesedése miatt szükségessé vált rendkívüli uniós csúcsot. Az EU elnöke eredetileg péntekre tervezte a találkozót.
Soron kívüli európai uniós állam- és kormányfői találkozót hívhatnak össze a közeljövőben a görögországi adósságválság miatt – az erről szóló információ az EU-tagországok pénzügyminisztereinek keddi találkozójáról szivárgott ki.
Hiába bakizott ismét az Európai Tanács elnöke az EU-csúcs első estéjén közzétett Twitter-üzenetében, a Huszonheteknek sikerült véglegesíteniük átfogó gazdaságpolitikai csomagjukat. Reményeik szerint ez pontot tesz az eurózóna hitelválságának végére.
Megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos értekezlete csütörtök délután Brüsszelben; a találkozó témái között egy átfogó gazdasági koordinációs intézkedéscsomag elfogadása, valamint a líbiai és a japán helyzet szerepel.
Két mondattal módosította az EU a Lisszaboni Szerződést, hogy ezután is mentőövet dobhasson a bajba került tagállamoknak. A részletek kidolgozása januártól Magyarországra hárul.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,74 pontos, 1,97 százalékos emelkedéssel, 21927,69 ponton zárt csütörtökön nagyrészt a görög válsággal kapcsolatos EU-csúcsról érkező információk hatására. A részvénypiac forgalma 16,0 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest.
Az euróövezet vezetőinek csütörtöki találkozója alatt kiszivárogtak a Görögországnak kidolgozott mentőcsomag újabb részletei. Az eurózóna országai egy 71 milliárd eurós második mentőcsomaggal segítenek Görögországnak a tetemes adósságállomány csökkentésében. A többi bajba került euróövezeti tagország alacsonyabb kamatra és hosszabb futamidővel kaphat kölcsönt. Egy csütörtök este megjelent újabb tervezetben már nem szerepelt utalás a mentőcsomag konkrét összegére.
A magyar soros EU-elnökség végét jelző, kétnapos EU-csúcson a görögök megmentése és az EU határvédelmének, illetve bevándorlási szabályainak reformja lesz a főfogás. A tagállamok és az EP nem tudott megállapodni a szigorított európai gazdasági kormányzás véglegesítéséről első körben.
Tízből hat olyan európai uniós tagállam csatlakozik az euróövezet versenyképességi paktumához, amely nem tagja a közös pénzt használó zónának - jelentette be Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke a vezetése alatt álló fórum brüsszeli tanácskozása közben, csütörtök este.
A brüsszeli állandó magyar EU-képviselet vezetője szerint az eredeti elképzelések is erről szóltak: a május végére Magyarországra tervezett találkozón a magyar kormányfő mellett a lengyel miniszterelnök is házigazda lett volna.
A szocialisták szerint az a politika, amivel a Fidesz-KDNP-kormány eddig is padlót fogott az európai fórumokon - elsősorban a médiatörvény kapcsán - oda vezetett, hogy az "Orbán-kormány európai elnökségi stratégiája összeomlott.
Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a keleti partnerségi csúcs időpontja nem most került viták kereszttüzébe, szerinte nem kudarc a találkozó elhalasztása. Deák András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központjának kutatási igazgatója viszont óriási presztízsveszteségnek tartja, hogy a lengyel soros EU-elnökség idejére csúszik át a találkozó.
Megállapodtak az EU-országok állam-, illetve kormányfői abban, hogy állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust - lényegében készenléti hitelkeretet - hoznak létre az euróövezet védelmében, és ehhez azzal teremtik meg a jogi alapokat, hogy módosítják az EU alapszerződését, közölték csütörtök este diplomaták az uniós csúcsértekezlet helyszínén.
Az euróövezet stabilitásának tartós növelését eredményező döntéseket várnak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött brüsszeli kétnapos találkozójukon az ülés előtt elhangzott nyilatkozatok szerint.
Orbán Viktor magyar kormányfő szerint ha az euró "nem nyeri vissza régi fényét és erejét, ha nem nyeri vissza azt a reményt, hogy az európaiak pénzéből igazi világpénzzé is válhat", akkor ennek a kárát azok az országok is el fogják szenvedni, amelyek nincsenek benne az eurózónában.
Kilenc pontos tervvel reagált az euróövezeti válságkezeléssel kapcsolatos bírálatokra szerdán, a Bundestagban elmondott beszédében a német kancellár; Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Németország, Európa legerősebb gazdaságaként különösen komolyan veszi saját felelősségét, azt várva a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól, hogy pontos és egyértelmű döntést hoz a 2013-tól felállítandó Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM).
Szombati brit lapértesülés szerint Angela Merkel német kancellár nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy Németország – az euróövezet legnagyobb gazdasága – akár ki is léphet a valutaunióból, ha a pénzügyi fegyelem szigorítására vonatkozó német javaslatokat nem sikerül elfogadtatni. Német részről határozottan tagadták, hogy ilyesmi elhangzott volna.
