Az euróövezeti tagországok vezetőinek találkozója alatt kiszivárogtatott megállapodástervezet - amely kedvező fogadtatásra talált a nemzetközi pénzügyi piacokon is - egyértelművé teszi, hogy az övezet országai készek segíteni Görögországnak a tetemes adósságállomány csökkentésében. A tervezetből az is kiderül, hogy ebben szerepet vállalnak a magánbanki hitelezők is. A szöveg szerint az uniós támogatás visszafizetési feltételei más érintett országok számára is kedvezőbbé válnak. 

Bár az újabb, este közzétett nyilatkozattervezet már nem tartalmazott a görög mentőcsomag konkrét összegére utaló mondatot, a korábbi, kora délutáni tervezet még egy olyan megfogalmazással került ki, amely arra engedett következtetni, hogy az euróövezeti vezetők a találkozón megállapodnak majd az újabb mentőcsomag méretéről. Az újabb dokumentum azonban már úgy fogalmaz: "Megállapodunk a Görögországnak nyújtandó újabb program támogatásáról és - a Nemzetközi Valutaalap, továbbá a magánszektor önkéntes hozzájárulásával - a pénzügyi hiány teljes pótlásáról".

AP

A 71 milliárd eurós második görög mentőcsomag az euróövezeti tagok és a Nemzetközi Valutaalap forrásaiból állhat össze, amihez a dél-európai ország magánhitelezői további milliárdokat tehetnek hozzá, részvételük pontos formája azonban még bizonytalan - mondták diplomaták az AFP francia hírügynökségnek. A Reuters jelentése szerint az egyezménytervezet alapján az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hiteleinek kamatait a jelenlegi 4,5-5,8 közötti szintről 3,5 százalék körüli szintre csökkentik, a futamidőt pedig megduplázzák, 7,5 évről 15 évre emelik. 

Az EFSF továbbá az IMF hiteleinek mintájára elővigyázatossági kölcsönt is nyújthat, vagyis kisegíthet olyan euróövezeti tagországokat, amelyek nincsenek akut finanszírozási válságban, de a tendenciák arra utalnak, hogy szorult helyzetbe kerülhetnek. Az EFSF bankok feltőkésítésében is részt vállalhat kormányoknak nyújtott hitelek révén, és a másodpiacon is vásárolhat majd államkötvényeket.

A tervezet említést tesz arról is, hogy az eurózóna vezetői egy európai "Marshall Tervet" indítanának el. A terv célja a görög növekedés újraindítása lenne, forrásai pedig a Strukturális Alapokból származnának.

Az EU- vezetők jelezték, lépéseket tesz az övezet arra is, hogy csökkenjen a függőség a hitelminősítő ügynökségek értékelésétől. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság dolgoz majd ki további javaslatokat. Az ülésről kiszivárgott hírek szerint továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy Görögország adósságainak egy részét leírják. Ez szintén olyan része lenne a megállapodásnak, amely más euróövezeti államra nem vonatkozhat. 

Javult a piaci hangulat

A közös európai pénzt használó zóna országainak vezetői azért voltak kénytelenek rendkívüli találkozót tartani az uniós nyári szünet előtt, mert a piacok láthatóan nem nyugodtak meg a tagországok pénzügyminisztereinek tíz nappal ezelőtti nyilatkozatában szereplő, kellőképpen nem részletezett bejelentésektől. A brüsszeli ülés előtt a résztvevők többsége derűlátóan nyilatkozott egy Görögországra vonatkozó megállapodás esélyeiről, és arról is, hogy azzal sikerül megnyugtató megoldást találni az egész euróövezetet érintő bizonytalanságra.

A terv főbb elemeinek nyilvánosságra hozatalát követően az euró erősödésnek indult, délután 17 órakor 1,4383 dolláron jegyezték a délelőtt 10 órai 1,4141 dollár után. A nyugat-európai tőzsdék mutatói a hírek hatására pozitívba fordultak, és emelkedéssel nyitottak délután a New York-i tőzsdeindexek. Budapesten pluszban zárt a BUX, a forint pedig erősödött, a svájci frankot 228 forint alatt, az eurót pedig 268 forint alatt jegyezték 17 órakor.

Hétfőn IMF-Görögország találkozó lesz

Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter hétfőn találkozik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával, Christine Lagarde-dal. A görögök kezdeményezték a megbeszélést. Görögország formálisan még nem kért újabb, a meglévő mentőcsomagon túlmutató támogatást. Bármilyen, a második csomagról szóló híresztelés csupán találgatás – mondta David Hawley, az IMF szóvivője.