Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az euróövezeti tagországok vezetőinek találkozója alatt kiszivárogtatott megállapodástervezet - amely kedvező fogadtatásra talált a nemzetközi pénzügyi piacokon is - egyértelművé teszi, hogy az övezet országai készek segíteni Görögországnak a tetemes adósságállomány csökkentésében. A tervezetből az is kiderül, hogy ebben szerepet vállalnak a magánbanki hitelezők is. A szöveg szerint az uniós támogatás visszafizetési feltételei más érintett országok számára is kedvezőbbé válnak.
Bár az újabb, este közzétett nyilatkozattervezet már nem tartalmazott a görög mentőcsomag konkrét összegére utaló mondatot, a korábbi, kora délutáni tervezet még egy olyan megfogalmazással került ki, amely arra engedett következtetni, hogy az euróövezeti vezetők a találkozón megállapodnak majd az újabb mentőcsomag méretéről. Az újabb dokumentum azonban már úgy fogalmaz: "Megállapodunk a Görögországnak nyújtandó újabb program támogatásáról és - a Nemzetközi Valutaalap, továbbá a magánszektor önkéntes hozzájárulásával - a pénzügyi hiány teljes pótlásáról".
AP
A 71 milliárd eurós második görög mentőcsomag az euróövezeti tagok és a Nemzetközi Valutaalap forrásaiból állhat össze, amihez a dél-európai ország magánhitelezői további milliárdokat tehetnek hozzá, részvételük pontos formája azonban még bizonytalan - mondták diplomaták az AFP francia hírügynökségnek. A Reuters jelentése szerint az egyezménytervezet alapján az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hiteleinek kamatait a jelenlegi 4,5-5,8 közötti szintről 3,5 százalék körüli szintre csökkentik, a futamidőt pedig megduplázzák, 7,5 évről 15 évre emelik.
Az EFSF továbbá az IMF hiteleinek mintájára elővigyázatossági kölcsönt is nyújthat, vagyis kisegíthet olyan euróövezeti tagországokat, amelyek nincsenek akut finanszírozási válságban, de a tendenciák arra utalnak, hogy szorult helyzetbe kerülhetnek. Az EFSF bankok feltőkésítésében is részt vállalhat kormányoknak nyújtott hitelek révén, és a másodpiacon is vásárolhat majd államkötvényeket.
A tervezet említést tesz arról is, hogy az eurózóna vezetői egy európai "Marshall Tervet" indítanának el. A terv célja a görög növekedés újraindítása lenne, forrásai pedig a Strukturális Alapokból származnának.
Az EU- vezetők jelezték, lépéseket tesz az övezet arra is, hogy csökkenjen a függőség a hitelminősítő ügynökségek értékelésétől. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság dolgoz majd ki további javaslatokat. Az ülésről kiszivárgott hírek szerint továbbra is asztalon van az a lehetőség, hogy Görögország adósságainak egy részét leírják. Ez szintén olyan része lenne a megállapodásnak, amely más euróövezeti államra nem vonatkozhat.
Javult a piaci hangulat
A közös európai pénzt használó zóna országainak vezetői azért voltak kénytelenek rendkívüli találkozót tartani az uniós nyári szünet előtt, mert a piacok láthatóan nem nyugodtak meg a tagországok pénzügyminisztereinek tíz nappal ezelőtti nyilatkozatában szereplő, kellőképpen nem részletezett bejelentésektől. A brüsszeli ülés előtt a résztvevők többsége derűlátóan nyilatkozott egy Görögországra vonatkozó megállapodás esélyeiről, és arról is, hogy azzal sikerül megnyugtató megoldást találni az egész euróövezetet érintő bizonytalanságra.
A terv főbb elemeinek nyilvánosságra hozatalát követően az euró erősödésnek indult, délután 17 órakor 1,4383 dolláron jegyezték a délelőtt 10 órai 1,4141 dollár után. A nyugat-európai tőzsdék mutatói a hírek hatására pozitívba fordultak, és emelkedéssel nyitottak délután a New York-i tőzsdeindexek. Budapesten pluszban zárt a BUX, a forint pedig erősödött, a svájci frankot 228 forint alatt, az eurót pedig 268 forint alatt jegyezték 17 órakor.
Hétfőn IMF-Görögország találkozó lesz
Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter hétfőn találkozik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával, Christine Lagarde-dal. A görögök kezdeményezték a megbeszélést. Görögország formálisan még nem kért újabb, a meglévő mentőcsomagon túlmutató támogatást. Bármilyen, a második csomagról szóló híresztelés csupán találgatás – mondta David Hawley, az IMF szóvivője.
