A menekültek több mint fele Németországban és Magyarországon folyamodott menekültstátuszért. A magyar határt átlépő menedékkérők döntő többsége, 22 830 fő Koszovóból érkezett, jóval kevesebb, 4020 menedékkérő jött Afganisztánból és 2415 Szíriából.
Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki, amelyből mindössze 2000 tonna kerül ismét élelmiszerként a rászorulók asztalára. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon arra a kérdésre, hogy tud-e kétnaponta húst vagy a húsnak megfelelő fehérjét tartalmazó vegetáriánus élelmiszert vásárolni, a megkérdezettek 35 százaléka válaszolt nemmel.
Az Eurostat több szempont alapján mérte az EU-polgárok elégedettségét. A bolgárok 4,8 ponttal az abszolút sereghajtók, a magyar 6,2 pont hátulról a második helyezéshez volt elég, igaz, ugyanekkora pontszám jött ki a portugálok, a görögök és a ciprusiak válaszaiból. A felmérésből az is kiderült, hogy az EU-n kívüli európai országok állampolgárai nagyon jól elvannak uniós tagság nélkül.
Csak négy ország van az unióban, ahol olcsóbban lehet dolgoztatni, mint nálunk.
A tényleges egyéni fogyasztást tekintve Magyarországon az uniós átlag 62 százalékán áll, ezzel hazánknál csak három szegényebb ország van az EU-ban.
Mindenki, még kormányzati emberek is vakarják a fejüket, hogy mi lehet az a 169 milliárd forint, amit betervezett a kabinet jövőre állami vagyongazdálkodásból. Az eszelős terv a hvg.hu értesülése szerint az volt, hogy eladják, majd nyomban vissza is bérlik a minisztériumok, kormányhivatalok, háttérintézmények épületeit. Időközben kiderült azonban, hogy az osztrákok eljátszották már ezt a trükköt, az EU akkor sem ette meg, és most sem fogja. Megy az agyalás. Egy hét múlva jön a költségvetés legfontosabb szavazása.
Míg Magyarországon az Eurostat friss statisztikái szerint döbbenetes módon ugrott meg egy év alatt a szegénység és társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, addig az Egyesült Államokban a válság előtti szintre csökkent azon felnőttek aránya, akiknek problémát okoz az élelmiszer beszerzése.
A héten megjelent az Eurostat 2014-es statisztikai évkönyve, melyben sok minden mellett az EU régióinak versenyképességét is mérik. Magyarország egyáltalán nem áll jól, Közép-Magyarország nélkül pedig a lista végén kulloghatnánk.
A beruházási ráta az euróövezetben 19,3 százalék, az EU 28 tagállamának átlagában 19,5 százalék volt 2014 I. negyedévében. Mindkét országcsoportban 19,0 és 19,5 százalék között alakult a mutató az elmúlt négy negyedévben, jócskán elmaradva a válság előtti, 23 százalék körüli értékektől.
Az európaiak Európán belül utaznak a leginkább, ebben nincs semmi meglepő. Abban azonban már annál inkább, hogy egyes országokban szinte csak külföldre utaznak az emberek, ha utaznak, illetve, hogy a déli országok polgárai a többiekhez képest igen hosszan vakációznak. Magyarországon rövidebb időre utaznak el az emberek, döntően belföldre, kocsival.
Négy tizedszázalékkal csökkent az eurózóna munkanélküliségi rátája az egy évvel korábbiakhoz képest, az EU egészében is csökkenő tendencia figyelhető meg e téren egy friss statisztika szerint. A kiadvány kiemeli, hogy a legnagyobb javulás Magyarországon volt tapasztalható: nálunk egy év alatt 10,5-ről 7,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.
Az Eurostat csütörtökön publikálta az EU országaira vonatkozó árszínvonal statisztikáit. E szerint Magyarországon a fogyasztási javakra és szolgáltatásokra vonatkozó árszínvonal az uniós szint 60 százalékának felel meg. Hazánknál mindössze csak három alacsonyabb árszínvonalú ország van a 28 tagú blokkban.
Az Unió árszínvonalához képest Bulgáriában a legalacsonyabbak az árak, és Dániában kell az embereknek a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Magyarország, ahol az árak az uniós árszínvonal 60 százalékát érik el, hátulról a negyedik a rangsorban.
