Augusztustól használhatják a külföldi tudósok az 500 méteres kínai rádióteleszkópot
A kínai FAST névre keresztelt rádióteleszkóppal gyorsan forgó neutroncsillagok után kutathatnak a tudósok, de akár a Földön kívüli élet nyomait is kereshetik vele.
A kínai FAST névre keresztelt rádióteleszkóppal gyorsan forgó neutroncsillagok után kutathatnak a tudósok, de akár a Földön kívüli élet nyomait is kereshetik vele.
A FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.
Könnyen lehet, hogy ezután gyakrabban hallunk majd Kína űrbéli felfedezéseiről. A hatalmas rádióteleszkópjukon már az utolsó simításokat végzik.
A földönkívüli élet utáni kutatás eddig főleg nyugati eredményeket hozott, de rövidesen fordulhat a kocka. Még az is lehet, hogy Kínának sikerül az, amire az Egyesült Államok évtizedek óta vágyik.
Meghalt Nan Zsen-tung asztronómus, akit a világ legnagyobb, tavaly átadott egytányéros rádiótávcsövének "atyjaként" tiszteltek.
Már nem csak a vezetékes net, hanem a mobilnet vagy az otthoni wifi tényleges sebessége is kényelmesen lemérhető a Netflix most kiadott mérőappjaival.
Megkezdték a világ legnagyobb, 30 focipálya nagyságú parabolaantennával rendelkező egytányéros űrfigyelő rádióteleszkópjának összeszerelését Kínában.