A földönkívüli élet utáni kutatás eddig főleg nyugati eredményeket hozott, de rövidesen fordulhat a kocka. Még az is lehet, hogy Kínának sikerül az, amire az Egyesült Államok évtizedek óta vágyik.
Bár a kínai tudósok számos területen bizonyították már képességeiket, a földönkívüli élet utáni kutatómunka nem igazán tartozott közéjük. Ez mára nagyot változott, köszönhetően azoknak a (kínai kormányzat által is támogatott) törekvéseknek, melyek elsődleges célja a más nemzetek által gyakran feltett kérdés tisztázása:
egyedül vagyunk-e az univerzumban?
A kínai tudósok ezt az ötszáz méter apertúrájú FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) segítségével tervezik megválaszolni, amely a világ legnagyobb egytányéros űrfigyelő műszere. A gigantikus távcső a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban fekszik.
Az UFO-k utáni hajszáról érdemes megemlíteni, hogy e kutatási területen évtizedeken át az amerikai jelenlét volt domináns (gondoljunk csak a különféle mozifilmekben sokszor hangoztatott SETI kutatócsoport munkájára). A verseny mára azonban újabb résztvevőkkel bővült, és ahogy az űrkutatás, úgy a(z értelmes) földönkívüli élet megtalálása is egyre fontosabb törekvéssé vált – többek közt Kínában.
Ma már a Space.com-nak nyilatkozó szakértők is úgy látják, hogy a kínai nemzet lesz az, amely tudása, felkészültsége (és persze hatalmas távcsöve) miatt képes lesz felvenni a kapcsolatot egy addig ismeretlen civilizációval – feltéve, hogy léteznek ilyenek. Ennek sikeréhez előbb persze jeleket kellene befogni, csakhogy az űrből érkező “hangok” nagyrésze egyszerű zaj. A FAST érzékelői azonban sokkal precízebbek, mint a világ más tájain működő rádióteleszkópoké. A szerkezet ráadásul nem eredménytelenül működik: 2016-os üzembe helyezése óta 99 gyorsan pörgő neutroncsillagot azonosított.
A távcső hatalmas kiterjedése miatt (a kerülete körülbelül 1,6 kilométer) abban is nagy segítséget nyújt a kínai tudósoknak, hogy ne másodkézből származó adatokat vizsgáljanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
