Márkamilliókat költött Erich Honecker, hogy 350-500 személyes atombiztos föld alatti várost építhessen magának és a hozzá hű keletnémet elvtársainak. A Kelet-Berlin mellett 1983-ban átadott komplexumhoz hasonlót a Szovjetunió kivételével egyetlenegy keleti blokkba tartozó állam sem tudott felépíteni anyagi okok miatt.
Detroit nemcsak kezdeti sikereit, hanem a több mint 50 éve tartó agóniáját is az autógyártásának köszönheti. A tartós munkanélküliség és az elszegényedés miatt az emberek 1967 júliusában utcai harcok útján próbálták bajaikat kifejezni. A nincstelenséget jól szemlélteti az a tény is, hogy míg 1950-ben 1,8 millió ember élt a városban, addig tavaly már csak 910 ezer fő.
Világörökség része lehetne napjainkban a Tabán, ha a borászatáról is ismert romantikus hangulatú városrészt nem bontották volna le már a XIX. század végén és a XX. század elején. Amit a II. világháború meghagyott, azt Rákosi tüntette el - olvasható a Falanszter blogon.
Jelenleg 400 ezer ember él az egykori magyar-szerb határsávon felépített Duna-parti városban; Új Belgrád a mai napig a Balkán-félsziget legnagyobb lakótelepe. A "szerb New York" Joszip Broz Tito nélkül sohasem épült volna fel - olvasható a Falanszter blogon.
Milyen lenne ma Budapest sziluettje, ha a Belgrád-rakparton megépült volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya? Lenne-e az Erzsébet téren Gödör, ha a második világháború nem akasztja meg az ide tervezett 80 méter magas felhőkarcolók építését? A Falanszter blog összegyűjtötte és bemutatja a meg nem épített felhőkarcolókat.
A csaknem 5 kilométer hosszú "rügeni kolosszus" 20 ezer német munkás gondtalan nyaralását biztosította. A mediterrán országokba innen induló luxushajókon söröző náci melósokat irigyelték fél Európa kétkezi iparosai. Az egykor 11 ezer szobás üdülőváros ma szellemváros - olvasható a Falanszter blogon.
Az összedőlés határán áll Közép-Európa legnagyobb és egyik legszebb katonavárosa, a Veszprém megyei Hajmáskér. A palotakomplexum idén lenne 100 éves - olvasható a Falanszter blogon.
Több mint 17 ezer ember halála árán épült meg a világ legészakibb városa: Norilszk. A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb panelvárosa.
40 év alatt 33 várost, 53 gyárat, egy autópályát, 60 kilométer hosszú hajózható csatornát finanszírozott saját zsebéből a paraszti sorból feltörő, ám jó üzleti érzékkel rendelkező "csehszlovák" testvérpár - olvasható a Falanszter blogon.
Hitler megbocsáthatatlan bűnnek tekintette, hogy a Duna legszebb városa az „Attila hun ivadékai” által lakott Budapest, és nem valamelyik "Niebelung" város. Ezért le szerette volna másolni Budapestet - írja a Falanszter blog szerkesztője.
A Falanszter blog a legutóbbi bejegyzésében Hashima szigetét mutatja be, amely a XX. században ontotta magából a szenet, és a legsűrűbben lakott terület volt a világon, azonban mára szellemvárossá alakult át.
16 évig volt Bécs és Budapest gyarmata Tiencsin belvárosának 108 hektáros területe. Bár a koncessziós zóna gazdaságilag semmit sem lendített a Monarchia gazdaságán, tény: magyar állampolgár volt az itt élő első kínai köztársasági elnök - olvasható a Falanszter blogon.
Január 8-án tartja 28. születésnapját Észak-Korea leendő ura, Kim Dzsong Un, a sokat betegeskedő Kim Dzsong Il államelnök legkisebb fia, aki most három luxuspalotát kapott apjától.
33 évig szolgálta ki a Szovjetunió kőolajiparát a világ legelső mesterséges szigete. A héthektáros platformot 1982-ben nyelte el csaknem teljesen a Kaszpi-tenger. A dollármilliárdokat termelő elsüllyedt szovjet Atlantiszt ma már senki sem akarja igazából megmenteni - olvasható a Falanszter blog friss bejegyzésében.
Bár pontos térkép a mai napig nem készült róla, több mint valószínű, hogy 3000 kilométeres hosszával a világ legnagyobb katakombája az odesszai. A járatokban kétévente mumifikálódott hullákat, ötévente pedig második világháborús fegyvereket találnak - olvasható a Falanszter blogon.
A fővárosi Szabadság teret a magyar városépítészet egyik legegységesebb arculatú terének mondják – tévesen. A park déli térfalát ugyanis sem 1905-ben, sem 1938-ban, sem 1996-ban, sem a 2010-es Budapest Szíve program keretén belül nem tudták a tér félköríves záródású északi részéhez építészetileg hozzáigazítani. De hogyan nézett ki a Szabadság tér az 1930-as tervek alapján? A Falanszter blog ennek járt utána.
