A török kiűzése során csak a XVIII. század elején lett ismét arra mód, hogy újra beépítsék a Gellért-hegy és a Vár-hegy közötti 1541-től Tabánnak nevezett lankákat. A kerület első jelentős ráncfelvarrására 1873. március 5-ig kellett várni, amikor is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 376 ezer forintból megbízta Buzzi Bódog és Kéler Napoleon vállalkozókat, hogy fedjék le a 21 kilométer hosszú bűzös és koszos Ördög-patak Tabánon átfutó 5 kilométeres részét. A félkész műtárgyat azonban szó szerint elmosta az 1875. június 26-i óriási felhőszakadás-, ami a korabeli tudósítások szerint mérhetetlen pusztítást okozott.

A higiénia javulásának, a Gellért-hegyen fecskefészkekként megbújó barlanglakások betömködése, illetve a telkek és viskók állami kisajátításának köszönhetően 1878-ban végre elkezdődhetett a városrész folyó felé néző részének teljes átépítése. Ennek érdekében 1890-ig 116 lerobbant állagú házat bontatott el a Fővárosi Tanács. A Duna-parti bérházépítési munkálatoknak köszönhetően a kerületbe számtalan író, költő, festőművész, politikus, építész, politikus és szerelmetes lelkű dzsentri és katonatiszt költözött be, akik felfuttatták a modernizálásra váró terület kiskocsmáit, borozóit, éttermeit, tiltott szerencsejáték-barlangjait és a prostitúciónak helyet adó bordélyokat - írja a blogger. A Tabán teljes törénetét megismerheti a Falanszter blogon, vagy látogasson el a Lenkei Ákos által készített oldalra, ahol házszámpontos interaktív térképek segítségével nézhet körül a hajdani Tabán utcáiban.