A Magyar Természetfotósok Szövetsége tizenkilencedik alkalommal írta ki a GDF SUEZ - Az Év Természetfotósa pályázatot, mely hazánk és egyben a régió legjelentősebb természetfotós pályázata. A szakmai zsűri 234 jelentkező 5309 fotója közül választott győztest: az év természetfotósa idén Haarberg Orsolya lett. Nagyítás-fotógalériánkba a 13 kategória legjobbnak ítélt képei közül válogattunk, nem volt könnyű dolgunk.
A 2005 YU55 katalógusjelű aszteroida szerdán, közép-európai idő szerint 0 óra 28 perckor kerül legközelebb a Földhöz, amikor 324 600 kilométer választja majd el bolygónktól.
Fülöp-szigeteki, orosz és indiai újszülöttet is kikiáltottak a világ hétmilliárdodik lakójának hétfőn, Oroszországban két terület, a távol-keleti Kamcsatka, illetve az ország legnyugatibb pontja, Kalinyingrád is bejelentette, náluk született meg a hétmilliárdodik ember a bolygón.
A hétvégén a Föld lakossága becslések szerint eléri a 7milliárd főt. A népességrobbanás vezetője Kína és India, ahol a népességszám már százmilliókkal meghaladta az egymilliárdot. Létszámunkkal együtt nő gépjárműveink száma, az energiahiány és a környezetszennyezés is. Nagyítás-fotógalériánk a Föld túlnépesedő területeiről.
Egy kanadai kutató nyilvános adatokat felhasználva egy sor látványos képet készített arról, hogyan hálózzák be a Föld felszínét az elektromos távvezetékek, valamint a szárazföldi, légi és a tengeri közlekedési útvonalak.
Hatalmas mágneses vihar dúlt a Föld fölött az elmúlt órákban.
Óriásamőbákat találtak a Föld egyik legmélyebb pontján, a csendes-óceáni Mariana-árokban mintegy tizenegyezer méter mélységben amerikai tengerbiológusok.
A Wired magazin néhány fantasztikus és immár ikonná vált képet közölt nemrégiben bolygónkról, összegyűjtve a Földről a világűrben készített leghíresebb fotókat. Ezekből jól látszik, hogy mennyire „kicsiny” a bolygónk az univerzumban.
Elindult a visszaszámlálás a hétmilliárdodik Földlakó megszületéséig - írja a Privátbankár. Az ENSZ előrejelzése szerint október 31-én – mindössze tizenkét évvel a hatmilliárdos határ elérése után – világra jön az emberiség hétmilliárdodik tagja.
Az üstökösöknek köszönhetjük a Föld óceánjait - állítják a németországi Max Planck Intézet asztrofizikusai, akik vizsgálataikról a Nature online kiadásában számoltak be.
Amerikai komputeres szimulációk szerint a Naprendszernek volt még egy bolygója, egy gázóriás, amelyet társai száműztek a világűr magányába, holott nélküle a Föld szűkebb kozmikus pátriája ki sem alakulhatott volna.
Így néz ki egy kör bolygónk körül a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről nézve.
A Föld kialakulásának folyamatát, legszebb tájait és a bolygónkat jellemző jelenségeket is bemutatja A kék bolygó című új három dimenziós magyar tudományos ismeretterjesztő film, amelyet a keddi fővárosi díszbemutató után országszerte 17 moziban kezdenek vetíteni.
Őskori meteoritok "aranyozták be" négymilliárd évvel ezelőtt a Földet, bolygónk keletkezése után kétszázmillió évvel záporozva a felületére - derítették ki brit tudósok, akik kutatásaikat a Nature csütörtöki számában ismertették.
A Föld és a Hold "mosolyog" az első felvételeken, amelyet a Jupiter felé száguldó Juno űrszonda készített.
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok visszatérését majdnem nyolc nappal, az újabb személyzet fellövését pedig legalább másfél hónappal későbbre halasztotta az orosz űrkutatási hivatal a ProgresszM-12M teherűrhajó elvesztése miatt - derül ki a RIA-Novosztyi hírügynökség jelentéséből.
Egy új elemzési technika segítségével a kutatóknak sikerült a korábban igen széles skálát leszűkíteniük – írták tanulmányukban Camilo Mora és kollégái, a Hawaii Egyetem és a kaliforniai Halifaxi Egyetem munkatársai. A kutatás eredményeit a PLoS Biology című szaklapban mutatták be.
A Föld védelmében tervez állítólag aszteroidatesztet az Európai Űrügynökség (ESA), amely szerkezetet lőne egy üstökösbe, hogy megtudja, mi történne, ha egy másik, a Föld felé tartó aszteroidával tenné ezt.
Meteoritokkal érkezhetett a genetikai információkat tároló DNS, a dezoxiribonukleinsav némely "építőkockája" a Földre - erre a következtetésre jutott az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA által finanszírozott kutatás, amelynek eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában ismertetik.
Antiprotonokból álló vékony sávot fedeztek a Föld körül. Szakemberek szerint ez az első ilyen észlelés, és bizonyítja azt a feltevést, hogy a Föld mágneses mezeje antianyagot is képes csapdába ejteni. Az antiprotonokat a Pamela nevű orosz-olasz műhold segítségével észlelték, amelyet 2006. június 15-én bocsátottak fel Bajkonurból.
