A GKI szerint a jó idei eredmények nagyrészt fenntarthatatlanok; idén az állam kiterjedt szerepvállalása révén a korábban becsültnél lényegesen gyorsabb lehet a növekedés és alacsonyabb az áremelkedés.
Bár Nagy-Britanniában népszerű a gondolat, hogy az ország kilépjen az EU-ból, egy neves londoni kutatóközpont arra figyelmeztet, hogy ennek hatalmas ára lehet: a gazdaság a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 9,5 százalékkal is visszaeshet, hiszen nem élveznék többé az egységes piac előnyeit. Mivel ez súlyosabb lenne, mint a pénzügyi válság volt, a gazdasági vezetők nem is támogatják a kilépés ötletét.
László Csaba volt pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is fontos érdeke az euró "ésszerű időn belüli" bevezetése, és ha jó feltételeket sikerül összehozni, akkor "akár két-három év múlva is" hasznos lenne, de rossz feltételekkel még 20 év múlva se csatlakozzunk az eurózónához.
Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövőbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminősítésére is kihat. Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más előrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.
Egyre több ország módosítja a GDP összetételét, egy éve az USA emelte 500 milliárd dollárral az ország gazdasági teljesítményét, miután átalakították a GDP számítását. A közelmúltban Görögország, az Egyesült Királyság és Nigéria is így tett, Olaszország pedig most követi ezen országok sorát. Az olaszok ezentúl a prostitúciót és az illegális drogkereskedelmet is beszámolják a GDP-be.
Elrugaszkodó magyar GDP, hazánkba is csordogáló katari gáz, esetleg lengyellé avanzsáló Praktiker, pancsolt tokaji, szárnyaló babakötvények. Az uniós pénzek pedig újra elindultak hazánkba. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Magyarországon és a környező gazdaságokban várhatóan a következő negyedévekben is tartható lesz a 3 százalék körüli éves növekedési ütem – jósolták londoni pénzügyi elemzők a csütörtökön ismertetett első negyedéves GDP-adatokkal kapcsolatban.
Rég nem látott gazdasági növekedési adattal örvendeztetett meg minket csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt éves alapon, ilyen jó eredményre 8 éve nem volt képes a magyar gazdaság. Nő a lakossági fogyasztás, nő az export, de vajon rémálomból tényleg tündérmesévé alakul a magyar gazdaság története?
2014 egészében a kormány által a korábban vártnál magasabb, 2,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) -növekedés sem elérhetetlen Varga Mihály szerint.
Kiegyensúlyozottabb lett a gazdasági növekedés, már nem csak egy-két szektor miatt bővül a magyar GDP. A magyar növekedési szint ugyanakkor hosszabb távon nem fenntartható, az idei második negyedévben már lassulhat a magyar gazdaság bővülési üteme Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint. Az elemző kiemelte, hogy az állam erőteljesen jelen van a robusztus növekedésben, ám üdvösebb lenne, ha több teret hagyna a versenyszférának.
A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ilyen tempójú növekedés nyolc éve nem volt, ez meghaladja az elemzői várakozásokat is.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai közölték, hogy az általuk használt növekedéskövető modell jelzése szerint az éves szintre számolt magyar gazdasági növekedés elvileg akár 4 százalékra is gyorsulhatott az idei első negyedévben.
Az elemzők éves összevetésben 0,2, márciushoz képest pedig 0,3 százalékos drágulást vártak. A szakértők éves átlagban 0,7 százalékos, év végére pedig 2 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulálnak.
Közelebb áll a valósághoz az Európai Uniónak az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozó 2,3 százalékos előrejelzése, mint az OECD kedden nyilvánosságra hozott 2 százalékos prognózisa a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint.
Kisebb részét adja a világ összesített bruttó hazai termékének (GDP) a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagállama.
Minden évben nő a betöltetlen informatikai álláshelyek száma, miközben egyre kevesebben választják ezt a szakirányt az egyetemeken. Pedig a területen jól teljesítők Magyarországon kereshetnék meg nyugati színvonalú bérüket, egy nyugati színvonalú munkahelyen.
E hónapban növekedett a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) az előző év azonos időszakához képest. A növekedés 2 százalék körül stabilizálódott, a folyamatosan érkező makrogazdasági adatok alapján akár a kedvező meglepetéseket sem lehet kizárni.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint a gazdaságpolitikában a választásokat követően sem lesz jelentős irányváltás, de prioritás marad, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon. Úgy gondolják, hogy áprilisban még jön egy 10 bázispontos kamatvágás, és elképzelhetőnek tartják, hogy ezután is következik még egy-két vágás.
Márciusban 55,36 milliárd euró adóbevétel keletkezett, ami minden eddigi márciusnál nagyobb összeg és 7,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés elsősorban a foglalkoztatottság bővülésére és a béremelésekre vezethető vissza.
Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.
