Magyarországon az idei 3 százalékos GDP növekedés után 2015-ben csak 2 százalékos emelkedést prognosztizált a Businesseurope legfrissebb előrejelzése; az Európai Unió számos tagországában ugyanakkor javulnak a növekedési kilátások jövőre.
Az Európai Bizottság kedden közzétette őszi gazdasági előrejelzését a magyar gazdaságról. A GDP idén 3,2 százalékkal nőhet, jövőre viszont 2,5 százalékra lassulhat a gazdaság növekedése. A munkanélküliség 8 százalék alatt stabilizálódhat, az infláció pedig 2016 környékére 3 százalékra kúszhat fel. A költségvetési deficit 2016-ra 2,5 százalékra mérséklődhet. A magas devizaadósság miatt viszont a forintárfolyam érzékenyen reagálhat a nagy jegybankok monetáris szigorítására, a gyenge külső kereslet pedig alacsonyabb növekedést és inflációt hozhat. Az orosz-ukrán válság esetleges elmélyülése viszont súlyos károkat okozhat Magyarországnak.
Ha már Kelet és Nyugat közötti libikókázás, akkor összeszedtünk pár olyan gazdasági, társadalmi mutatót, amelyben összehasonlítjuk Magyarország értékeit más közép-európai, illetve közép-ázsiai posztszovjet országok eredményeivel. Közép-Európa sokkal, de sokkal jobb hely a közép-ázsiai országoknál. Minden tekintetben.
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.
Hatalmas biznisz körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió – benne Magyarország – között. Ha minden jól megy, akkor év végére véglegesíthetik a két blokk között szabadkereskedelmi megállapodást – ez rövidítve TTIP névre hallgat –, ezzel pedig 1995, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozása óta nem látott kereskedelmi megállapodást hoznának tető alá. De mit jelent mindez az átlagpolgároknak? Olcsóbb lesz mondjuk az élelmiszer, a kisvállalkozásokat pedig tönkrevágják?
Mind az eurózónában, mind az Európai Unió egészében csökkent tavaly a GDP-arányos költségvetési deficit, az államadósság ugyanakkor mindkét övezetben növekedett - közölte kedden az Eurostat.
Magyarországon legyen a legnagyobb az ipar részesedése a nemzeti össztermékből az unióban - ezt a célt tűzte ki maga elé a kormány.
Kósa Lajos Fidesz-alelnök szerint a "magyar jogszabályok tengere egy kicsit dagályos", ezért csökkenteni kell a bürokráciát. Ezáltal szerinte a GDP mintegy 5 százalékát megspórolhatnák – ez 1500 milliárd forintnak felel meg.
Mármint vásárlóerő-paritáson alapuló GDP-ben. De nominálisan számolva még messze a kínai trónra lépés.
Brüsszeli intő, a bankszektor átrendezése, takarékoskodó KSH, megugró GDP, mobilpiacra settenkedő DIGI, reklámadós csavar és szelfiző Hernádi. Putyinék pedig Magyarországot is befenyítenék. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előrejelzése szerint az államadósság az idén a vártnál alacsonyabb, a GDP 76,9 százaléka lehet, a GDP 3,1 százalékkal nő, és tartható a GDP-arányos 2,9 százalékos hiánycél.
A második negyedévben 3,8, az első félévben 3,2 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya - jelentette a nemzeti számlák rendszere (ESA2010) szerint összeállított előzetes adatok alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Franciaország államadóssága 2037 milliárd euróra emelkedett a második negyedév végére, először meghaladva a kétezer milliárdos jelképes küszöböt - jelentette a francia statisztikai hivatal (Insee) kedden.
Több százmilliárddal gazdagabbak lettünk papíron, a statisztikai hivatal átszámolta a GDP-t. Az unió összes tagállama átáll egy új rendszerre, minden gazdaság nagyobb lett egy kicsivel.
A második negyedévben történt visszaesés ellenére tartós lesz a német gazdaság növekedése az idén a német szövetségi központi bank (Bundesbank) hétfőn kiadott havi jelentése szerint.
A magyar külpolitikát meg kell újítani az új világrend követelményeinek megfelelően, így a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti bizottsági meghallgatásán.
A Quaestor Értékpapír Zrt. idénre 2,6, 2015-re pedig 2,4 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon, valamint azt, hogy az államháztartási hiány 2014-ben 2,9, míg jövőre 3 százalék lesz.
A friss makrogazdasági prognózisban a bank elemzői 0,1 százalékos éves átlagos inflációra számítanak 2014-ben.
Az euóróznában 2014-ben ugyan a gazdaság növekedésére számít az Európai Központi Bank (EKB), de annak mértéke szerintük nem éri el a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 4,6 százalékkal zsugorodott a második negyedévben éves összevetésben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 6,5 százalékos gazdasági visszaesést vár az idei évre, jövőre pedig már 1 százalékos növekedést, ugyanúgy, mint az ukrán jegybank.
