Az euróövezet tagállamai 20-25 milliárd eurós hitelcsomagot nyújtanának a súlyos gazdasági és pénzügyi válságba került Görögországnak - közölte a Der Spiegel című német hírmagazin szombaton internetes oldalán.
Miután hétfőn este az eurócsoport pénzügyminiszterei megállapodtak, hogy az eddigieken felül nem kérnek számon azonnal további kiadáscsökkentési lépéseket Athénon, kedden a Huszonhetek pénzügyminiszterei ezt már csak nyugtázni tudták − mondta el az ülést követően Oszkó Péter pénzügyminiszter.
Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek hétfő esti brüsszeli tanácskozása előtt a görög pénzügyminiszter kézzelfoghatóbb uniós támogatást sürgetett nehéz pénzügyi helyzetbe került országa számára, miközben az EU-partnerek keményebb kiadáscsökkentő intézkedésekre buzdították Athént.
Megint nehéz hét vár az európai és az amerikai tőzsdékre, a „görög dráma” kibontakozása közben. Sokan attól tartanak, hogy a zűrzavar a Lehman Brothers csődjéhez hasonlóan újra a mélybe rántja a piacokat.
Elfogadta az Európai Bizottság szerdai döntésével azt a tervet, amelynek alapján Görögország 2012 végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá szorítja államháztartási hiányát a jelenlegi 13 százalékról, de jelezte azt is, hogy további intézkedéseket tart szükségesnek a tervekhez képest.
Munkához láttak hétfőn Görögországban az Európai Unió szakértői, akiknek az a feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék a súlyos adósságválsággal küzdő athéni kormány gazdaságpolitikáját.
Görögország nem kér pénzügyi segítséget az EU-tól államháztartási gondjainak megoldásához – ismételte meg vasárnap Londonban a görög miniszterelnök, aki néhány napon belül másodszor nyilatkozott ilyen értelemben.
Sztrájkot kezdtek kedden a görög pénzügyminisztériumi alkalmazottak, a vámosok és a taxisofőrök, tiltakozásul a kormány megszorító programja ellen.
Az Európai Unió május közepéig adott határidőt Görögországnak arra, hogy sürgős intézkedéseket tegyen államháztartásának rendbe tétele érdekében.
Egyes elemzők szerint csak figyelemelterelés a görög válság fókuszban tartása, mások viszont már az euróövezet jövőjét féltik a túlköltekező, de az egyensúly helyreállításához szükséges szankcióktól vonakodó hellénektől. Az eurózóna központi országainak adófizetői pedig még a gondolatától is irtóznak, hogy ők nyúljanak a zsebükbe a felelőtlen balkáni pénzszórás miatt. Hogy is áll a helyzet valójában, kinek és miért van oka félni?
Az EU-országok pénzügyminisztereinek keddi brüsszeli tanácskozása előtti estén Görögország beleegyezett abba, hogy március közepén újabb intézkedéseket tesz, ha a jelek arra mutatnak, hogy az addig meghozott döntésekkel nem sikerül elérni a célul kitűzött deficitlefaragást.
A nehéz pénzügyi helyzetbe került Görögország lesz a fő téma az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfő esti brüsszeli megbeszélésén, majd kedden, az összes uniós ország részvételével tartandó pénzügyminiszteri tanácskozáson is.
Görögországnak "szüksége van Európa pszichológiai és politikai támogatására" – mondta Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a Le Monde című napilap honlapján csütörtökön közölt rövid interjúban.
Az euróövezet pénzügyminiszterei csütörtökön megállapodtak, hogy „határozott és összehangolt akciót” indítanak Görögország megsegítésére – közölte a Reuters tudósítójával egy magát megnevezni nem kívánó brüsszeli bizottsági forrás.
Az eurózóna tagjai elvi megállapodásra jutottak arról, hogy megsegítik Görögországot, amelynek jelentősre duzzadt államháztartási hiánya, és igen magas az államadóssága. A támogatás formája még nem dőlt el, de valószínűleg "bilaterális" alapon történik majd – közölte a német koalíciós kormány név nélkül idézett egyik vezető illetékese.
"Súlyos válság" van az euróövezeten belül, és ez nemcsak a legtöbbször emlegetett Görögországra terjed ki - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza, aki szerint az euróövezeten kívüli Nagy-Britanniát is a válságövezethez kell sorolni.
Ismét rekordközeli magasságba emelkedett a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő euróövezeti tag Görögország államadósság-törlesztési kockázatának árazása csütörtökön a londoni piacon, jelezve Görögország adósi megítélésének folyamatos romlását.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kész mentőövet dobni Görögországnak, ha a görög kormány kéri.
A „görög járvány” kockázatára hivatkozva kedden visszavette Magyarország és Lengyelország súlyozását irányadó térségi portfolióján belül a JP Morgan bankcsoport, amely mindazonáltal továbbra is dicséri a két ország makroteljesítményét.
