Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A közalkalmazottak bérének csökkentését és az adóbeszedés hatékonyságának javítását fogja kérni az EU brüsszeli bizottsága a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögországtól - írta hétfőn a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap által látott tervezet a központi kormányzat, a helyhatóságok, az állami hivatalok és egyéb közintézmények alkalmazottainak nominálbér-csökkentését javasolja. Az EU-bizottság hivatalosan szerdán ismerteti ajánlásait a görög kormánnyal.
Görögország államháztartási hiánya a várakozások szerint az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 12,7 százalékát. A görög kormány a brüsszeli bizottságnak benyújtott intézkedési tervében már 2012 végére 3 százalék alatti hiánycélt tűzött ki, de az EU-bizottság és más euróövezeti kormányok nincsenek meggyőződve arról, hogy a tervezett lépésekkel ez teljesíthető lesz - írta a hétfői Financial Times. Ugyanilyen kételyeket fogalmaznak meg független londoni elemzők is.
Nemrégiben két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's egyaránt a közepes befektetői "BBB" kategóriába sorolta át a görög adósságot az elsőrendű "A" sávból. Az S&P arra a véleményére hivatkozott a döntés bejelentéséhez fűzött indoklásában, hogy a görög kormány deficitcsökkentő tervei valószínűleg elégtelenek az államadósság tartós mérsékléséhez. Ezért a cég az új, "BBB plusz" görög osztályzatot is negatív kilátású figyelőlistán hagyta, ami erőteljes utalás a közeli újabb leminősítés lehetőségére.
Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes "BBB" osztályzati sávba. A Financial Times hétfői értesülése szerint az EU-bizottság várhatóan javasolja azt is, hogy Görögország tegyen lépéseket az adóelkerülés ellen, különösen az egyszemélyes kisvállalkozások körében, és vessen ki különadót a luxustermékekre.
A bizottsági javaslatokat átadják jóváhagyásra az euróövezeti és az uniós pénzügyminisztereknek - a döntés február 15-16-án esedékes -, ezután Görögországnak négy hónapja lesz annak bemutatására, hogy átülteti a gyakorlatba az intézkedéscsomag elemeit. Ha az euróövezeti kormányok úgy ítélik meg, hogy a görög fél ennek nem tett eleget, az uniós szabályok alapján pénzügyi szankciókkal sújthatják Görögországot - áll a Financial Times hétfői írásában.
Független londoni elemzők azonban nem zárják ki, hogy a piac ennyi időt sem hagy. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint ha a piaci szereplők nem hajlandók ennyi ideig várni, akkor Görögország külső pénzügyi segítségre szorul. Ezt a ház szerint nagy valószínűséggel az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) együtt nyújtaná.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.