Nominálbér-csökkentést kér Görögországtól az EU

A londoni gazdasági napilap által látott tervezet a központi kormányzat, a helyhatóságok, az állami hivatalok és egyéb közintézmények alkalmazottainak nominálbér-csökkentését javasolja. Az EU-bizottság hivatalosan szerdán ismerteti ajánlásait a görög kormánnyal.
 
Görögország államháztartási hiánya a várakozások szerint az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 12,7 százalékát. A görög kormány a brüsszeli bizottságnak benyújtott intézkedési tervében már 2012 végére 3 százalék alatti hiánycélt tűzött ki, de az EU-bizottság és más euróövezeti kormányok nincsenek meggyőződve arról, hogy a tervezett lépésekkel ez teljesíthető lesz - írta a hétfői Financial Times. Ugyanilyen kételyeket fogalmaznak meg független londoni elemzők is. 
 
Nemrégiben két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's egyaránt a közepes befektetői "BBB" kategóriába sorolta át a görög adósságot az elsőrendű "A" sávból. Az S&P arra a véleményére hivatkozott a döntés bejelentéséhez fűzött indoklásában, hogy a görög kormány deficitcsökkentő tervei valószínűleg elégtelenek az államadósság tartós mérsékléséhez. Ezért a cég az új, "BBB plusz" görög osztályzatot is negatív kilátású figyelőlistán hagyta, ami erőteljes utalás a közeli újabb leminősítés lehetőségére.
 
Görögország az első - és eddig az egyetlen - olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes "BBB" osztályzati sávba. A Financial Times hétfői értesülése szerint az EU-bizottság várhatóan javasolja azt is, hogy Görögország tegyen lépéseket az adóelkerülés ellen, különösen az egyszemélyes kisvállalkozások körében, és vessen ki különadót a luxustermékekre.
 
A bizottsági javaslatokat átadják jóváhagyásra az euróövezeti és az uniós pénzügyminisztereknek - a döntés február 15-16-án esedékes -, ezután Görögországnak négy hónapja lesz annak bemutatására, hogy átülteti a gyakorlatba az intézkedéscsomag elemeit. Ha az euróövezeti kormányok úgy ítélik meg, hogy a görög fél ennek nem tett eleget, az uniós szabályok alapján pénzügyi szankciókkal sújthatják Görögországot - áll a Financial Times hétfői írásában.
 
Független londoni elemzők azonban nem zárják ki, hogy a piac ennyi időt sem hagy. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint ha a piaci szereplők nem hajlandók ennyi ideig várni, akkor Görögország külső pénzügyi segítségre szorul. Ezt a ház szerint nagy valószínűséggel az euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) együtt nyújtaná.