Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.
Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
A hód vadon élő állat, de nem támad, csak védekezik. Budapesten is szép számmal jelen van, de könnyű elkerülni. A múlt heti népszigeti incidenshez hasonló esetek extrém ritkák, és igazolja, nem jó ötlet városi emberként a hóddal parolázva kerülni közelebb a természethez. Kutatóval eredtünk a hódharapás tanulságainak nyomába.
Egyelőre nem az invazív, hanem az őshonos szúnyogfajokban mutatták csak ki a nyugat-nílusi lázat, de a jövőben több kórokozót is terjeszthetnek a betolakodó fajok. A képlet azonban nem ilyen egyszerű, és szerencsére akad egy-két jó hír is.
Bár nem lehet kizárni, hogy a klímaváltozás miatt enyhébb telek után több lesz a kullancs, nem ez a fő probléma. Sokkal inkább az, hogy egyre szélesebb időintervallumban találkozhatunk a betegségeket terjesztő vérszívó parazitákkal, ráadásul újabb, további veszélyes kórokozókat is terjeszteni képes fajok jelennek meg.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban lehet találkozni az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont.
Sokan talán nem is gondolják, milyen gazdag élővilág lapul a nem túl szép időkre emlékeztető bombatölcsérekben. Egy új tanulmány most arra is rámutatott, hogy a térbeli elhelyezkedés is fontos szerepet játszik az ilyen kistavakban előforduló közösségek összetételében.
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá egy friss magyar tanulmány.
