Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.
Sokak vélhetik úgy, hogy ha vidékre utaznak, vagy költöznek, akkor nem csak közelebb kerülhetnek a természethez, de sokkal több élőlénnyel is találkozhatnak, mint a városok közelében maradva. Ez azonban nem feltétlenül van így – derül ki egy magyar ökológusok irányításával végzett nemzetközi kutatásból, amely során 16 közepes méretű magyarországi és romániai város körzetében – közelebb és távolabb, mezőgazdasági és erdős tájakon – fekvő 64 falut vizsgáltak meg a biológiai sokféleség, az élhetőség, és az ott élők emberi lábnyoma szempontjából. A kutatók célja az volt, hogy hozzájáruljanak, a kis települések táji adottságok figyelembevételével zajló fenntartható fejlesztéséhez.
A kutatás eredményei alapján készült tanulmányban – amely Nature Sustainability tudományos folyóiratban jelent meg a napokban – megállapították, hogy a mezőgazdasági területek övezte falvakban 15 százalékkal alacsonyabb volt a teljes biológiai sokféleséget mérő multitrofikus sokféleség az erdők övezte falvakhoz képest.
Ez az eredmény arra mutat rá, hogy mennyire fontos a tájszintű fajkészlet a biológiai sokféleség fenntartásában – mondta Batáry Péter ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja – és a kutatás – vezetője. Az eredményekből ugyanakkor azt is kiderül, hogy a városok közelsége kevéssé befolyásolta a fajok sokféleségét és a teljes diverzitást, ami arra utal, hogy más tényezőknek is lehet hatásuk.
Ez pedig a nem őshonos fajok jelenléte is lehet. Mint a kutató a HVG-nek elmondta a biológiai sokféleségnél alapvetően a fajszámot vizsgálják – a fajösszetételt kevésbé –, vagyis bár a városokban vagy közelükben akár nagyobb is lehet a fajgazdagság, ám mivel ezek a területek jellemzően melegágyai a nem őshonos, könnyen invázióssá váló élőlényeknek, ezt nem lehet feltétlenül pozitív eredményként értékelni, ha nem vesszük figyelembe a fajösszetételt.
A biológiai sokféleség mellett vizsgálták az életminőség indexet is (az OECD kritériumai alapján), ami 27 százalékkal volt magasabb a városokhoz közelebbi falvakban, mint az azoktól távolabb fekvőkben, de az erdős, illetve és mezőgazdasági területeken fekvő kistelepülések közötti különbség is számottevő: 14 százalékos előny mutatkozott az erdős területen fekvőknél. A városokhoz közelebb fekvő falvak a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés, az erdők övezte falvak pedig a tisztább levegő és több zöldterület révén kerültek előnybe.
Megvizsgálták az infrastruktúrából, tájhasználatból származó környezeti hatások értékelésére szolgáló Emberi Lábnyom Indexet is a falvakban ami alapján megállapították, hogy a magasabb életminőségi indexszel együtt járt a magasabb emberi lábnyom is, vagyis
a jobb életszínvonal növelheti a negatív környezeti hatásokat,
és erre utalt az is, hogy a magasabb Emberi Lábnyom Indexszel rendelkező falvakban jellemzően alacsonyabb volt a biológia sokféleség is, bár volt kivétel. Az erdős tájak falvai például a fokozott emberi tevékenység dacára is magasabb biológiai sokféleséget őriztek meg, vagyis – mint a kutatásról szóló közleményben írják –
a komplex tájak mérsékelhetik a biológiai sokféleség csökkenését.
A kutatáshoz az ötletet részben a városból az agglomerációba kiáramlás rendszerváltás időszakában induló felerősödése adta – mondta a HVG-nek Batáry Péter, aki szerint emellett azért is fordultak a falvak felé, mert ezek eddig kimaradtak az ilyen kutatásokból. „A kutatók jellemzően a mezőgazdasági területek és környezetük, a természetes erdők és gyepek, sőt a városok ökológiájára fókuszálnak, a falvak el vannak felejtve ebből a szempontból.”
Kutatásuk fő tanulsága Batáry Péter szerint, hogy a falvak is rengeteg biodiverzitási potenciált rejtenek és számos lehetőség nyílik ezek kiaknázására. Például fontos lenne visszafogni a beépítettséget, mérsékelni a kertekben a talaj burkolását (térkövezés), óvatosan bánni a mezőgazdaság intenzívebbé tételével, és lehetőség szerint nem átalakítani az erdős tájakat. Emellett a városi ökológiai programokhoz hasonlóra lenne szükség a falvakban is. Vizsgálataikból ugyanis kiderült, hogy a falvak szélén számottevően gazdagabb a biodiverzitás, mint a központban, ennél fogva a parkok ritkább kaszálásának, vadvirágos programoknak a – leginkább a mezőgazdasági területek övezte – falvakban is helyük lenne.
Csak a védett területeken nem tudjuk megőrizni a biodiverzitást, de mindenki tehet valamit a természetért úgy a falvakban, mind a városokban is.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Hajmeresztő, néhol szürreális történeteket mesélt Kapu Tibor és Cserényi Gyula, az Axiom-4 űrmisszió két magyar kutató űrhajósa a Millenárison szervezett közönségtalálkozón.
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
Ukrajna ügyében a következő csata Trump fejében játszódik le, ám ha Amerika enged az oroszoknak, az a legbiztosabb út a következő háborúhoz. Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó is Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának. Nemzetközi lapszemle.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.