Reformok kritikus tömegével lehetne pénzügyileg fenntartható és beruházásvezérelt növekedési pályára vinni a gazdaságot. Szükséges, de nem elégséges feltétel a jogállam visszaépítése. Anélkül nem lesz felzárkózás – véli Bokros Lajos, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozója.
A politikai ellenfelei által démonizált 1995-ös megszorító intézkedéseket alapos indokkal hozták, és be is váltották a hozzájuk fűzött reményt: a rendszerváltás után öt-hat évvel a magyar gazdaság a régió éllovasaként alkalmas volt az egyensúlyt őrző, fenntartható növekedésre. A HVG hamarosan Bokros Lajost is megszólaltatja a leghírhedtebb költségvetési kiigazításról.
A sétány átadását komoly viták előzték meg a volt miniszterelnök pufajkás múltja miatt.
Az egykori ipari és kereskedelmi tárca vezetőjét hosszú, súlyos betegséget követően 76. életévében Budapesten érte a halál.
A Tárki közvélemény-kutatása szerint 1990 és 2012 között Orbán Viktor jelenlegi kormányzását ítélik a legrosszabbnak a válaszadók.
Csak idén, alig néhány hónappal a Fidesz-kormány magánnyugdíjpénztári befizetéseket érintő döntése előtt fizette vissza Magyarország azt a világbanki hitelt, amelyet még 1998-ban vett fel a kormány a magánpénztárakat is bevezető nyugdíjreform finanszírozásához.
Másfél évtized után lezárult az Ok-Tat-ügy; a Horn-kormány oktatásügyi minisztériumában lezajlott több száz milliós csalássorozat ügyében szerdán a Fővárosi Ítélőtábla négy embert egy-két év közötti letöltendő, négyet pedig felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott jogerősen.
Nem először fordul elő a rendszerváltás utáni politikában, hogy elvileg mindenki összefogna a túl nagy hatalmú kormány ellen, de a gyakorlatban ez számtalan nehézségbe ütközik. A Horn-kormány idején az akkori jobboldali ellenzék már lefutott hasonló köröket, igaz, akkor elég volt a két választási forduló közt megegyezni. Miben hasonlít az 1997-es Orbán Viktor a 2013-as Mesterházy Attilára, és kik a 21. század MDNP-sei?
