szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Csak idén, alig néhány hónappal a Fidesz-kormány magánnyugdíjpénztári befizetéseket érintő döntése előtt fizette vissza Magyarország azt a világbanki hitelt, amelyet még 1998-ban vett fel a kormány a magánpénztárakat is bevezető nyugdíjreform finanszírozásához.

Még a Horn-kormány idején, 1998 áprilisában született meg az a hitelszerződés, amelynek keretében a Világbank 150 millió dolláros (az akkori jegybanki középárfolyamon hozzávetőleg 31,7 milliárd forintos) hitelt biztosított Magyarországnak a nyugdíjreform finanszírozásának biztosítására. A hitelkeret – amelyet Public Sector Adjustment Loan (PSAL) elnevezéssel említenek a világbanki iratok – teljes összegét 1998. június 24-én hívta le a kormány.

Csak júliusban fizettük vissza

A hvg.hu kérdésére az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) elmondták, hogy a fix kamatozású hitel kamatlába 6,4 százalék volt. Az ÁKK szerint a hitelt a hároméves türelmi időszak lejárta után 18 részletben törlesztettük, az elsőt 2002. január 15-én, az utolsót pedig csak idén július 15-én fizettük ki, alig három hónappal azelőtt, hogy a Fidesz-kormány a nyugdíjreform visszafordításáról, illetve a magánnyugdíjpénztári vagyon állami rendszerbe való átcsatornázásáról döntött. A 12 éves futamidő alatt a magyar állam kamatkiadása összesen 74,4 millió dollár volt.

A világbanki hitel egy úgynevezett policy hitel volt, aminek az a lényege, hogy a hitelben részesült kormány a meghatározott szakmapolitikai célok keretei között szabadon használhatja fel a kapott összeget – közölték az ÁKK-nál. Az 1998-as hitelmegállapodás úgy fogalmaz, hogy a 150 millió dollár a magyar kormány átfogó nyugdíjreformmal kapcsolatos kiadásainak fedezéséhez nyújt támogatást.

„A gyorsan lehívható hitel a makrogazdasági stabilitást volt hivatott biztosítani a kormány reformprogramjának megvalósítása idejére. A nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok összességében a teljes hitelnek közel egyötödét használták fel közvetlenül” – tették hozzá az államadósság kezelő központnál. A Világbank az 1990-as években „szerette hitelezni” Magyarországot, a PSAL-hitelkeret pedig nem volt több, mint általános devizafinanszírozási forrás – mondták a hvg.hu-nak az 1998-as megállapodást és a Világbank finanszírozási gyakorlatát közelebbről ismerők.

Mégsem kell a második pillér?

„Ez az első átfogó nyugdíjreform Közép- és Kelet-Európában, amely mértékadó lesz majd a többi átmeneti gazdaságnak” – mondta az 1998-as hitelmegállapodás előtt kiadott sajtóközleményében a világszervezet csoportvezetője, Jean-Jacques Déthier. „Jelentős előrelépést jelent a korábbi rendszerekhez képest és képes kell legyen megvédeni a nyugdíjasokat, miközben nagymértékben javítja a költségvetési számlákat.”

A Világbank 1990-es évek közepén megfogalmazott ajánlásai a tőkefedezeti finanszírozás szerepének növelését szorgalmazták a nyugdíjrendszerekben, valamint a nyugdíj egyes funkcióinak elkülönítését javasolták a nyugdíjrendszer pilléreinek szétválasztásával – foglalta össze nemrégiben megjelent elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.

A Századvég viszont egy másik tanulmányra hivatkozva hozzáteszi, hogy a Világbank többek között túlbecsülte a tőkefedezeti rendszerek bevezetésétől várt gazdasági hasznokat és nem sikerült tudatosítania a kormányzatokban, hogy a tőkefedezeti rendszerre való fokozatos áttérés rendkívül fegyelmezett költségvetési politikát igényel. Az elemzés szerint a szervezet ezen kívül nem mérte fel azt sem, hogy a többpilléres rendszer sikerkritériumait – a kiszámítható és fenntartható gazdaságpolitikát, a fejlett pénzügyi rendszert és a megfelelő szakmai és intézményi felkészültséget – az adott ország kormánya mennyiben képes és hajlandó teljesíteni.

A kelet-európai nyugdíjrendszerek úgy tudnának a legjobban megbirkózni a demográfiai változások miatt egyre jobban rájuk nehezedő teherrel, ha az időskori megélhetési juttatások stabilizálása mellett minél jobban ösztönöznék az egyéni megtakarításokat - jelentette ki a Világgazdaság szerint november végén Indermit Gill, a Világbank európai és a közép-ázsiai régióért felelős vezető közgazdásza.

„A döntéshozóknak olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek nemcsak a következő három, hanem a következő 100 évre is jók lesznek” - jelentette ki a lap szerint a szakértő, aki hozzátette, hogy egy hatékony és fenntartható nyugdíjrendszernek az első (azaz az állami nyugdíjrendszer) és a harmadik pillér (önkéntes nyugdíj-megtakarítások) kombinációjára kell épülnie.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Economist-blog: Orbán most túl messzire ment?

Gyorsan alább hagyhat az Orbán-kormány egyoldalúan meghirdetett „nemzeti együttműködési” rezsimje iránt érzett országos lelkesedés, amint megérződik, mi is a kormányintézkedések ára – írja szerkesztőségi blogjában az Economist, amely szerint a Költségvetési Tanács büdzséjének drasztikus lecsökkentése az utolsó csepp lehet a pohárban.

hvg.hu Világ

Brüsszelben aggódnak Orbánék nyugdíjterve miatt

Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa csütörtökön szóvivője útján fejezte ki rosszallását a magyar kormány nyugdíjrendszert érintő előző napi bejelentése, továbbá az intézményi kereten végrehajtott, illetve tervezett változtatások miatt.

hvg.hu Itthon

Vajon megvédi az Ab a magánnyugdíjpénztárakat?

Az Alkotmánybíróság döntése miatt egyszer már megorrolt a kormány. Vajon a magánnyugdíjpénztárakat érintő magvalósult és egyelőre csak felvázolt drasztikus lépések kapcsán mit tesz majd a taláros testület?

Németh György Vélemény

Németh György: Miért akarja Matolcsy megbuktatni saját kormányát?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter számára nagynak bizonyult ez a kabát. Sem intellektuálisan, sem szakmailag nem lévén kellően felkészült, a jó és előremutató cél érdekében tett (bal)lépései is erős ellenérzésbe ütköznek bel- és külföldön – s okkal. Ha helyében lennék, s célom a kormány mielőbbi, 2014-es megbuktatása lenne, akkor pontosan úgy cselekednék, és azt mondanám, ahogy Matolcsy miniszter úr cselekszik, s azt mondanám, amit Matolcsy miniszter úr mond. Ehelyett azonban papírra vetettem ezt az írást.

hvg.hu Itthon

Scheiring: a kormány hazudott

A kormány hazudott, amikor azt ígérte, hogy megvédi a magánnyugdípénztárakat - mondta Schiering Gábor, az LMP politika hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

hvg.hu Gazdaság

Brüsszeli értesülésünk: az EU tétlenül nézheti a magánnyugdíjrendszer lerombolását

Kevés az esély arra, hogy az Európai Bizottság bármilyen érdemi lépést tegyen a magánnyugdíjrendszer lerombolására készülő Orbán-kormányzat ellen. A második pillér mellett kitartó pénztártagok számára az összefogás és a kollektív pereskedés szolgálhat reménnyel. Magyarország legfeljebb a makrogazdasági célok teljesítésének elmulasztása miatt kaphat idővel megrovást.

hvg.hu Gazdaság

Elfűrészelt magánnyugdíjrendszer: honnan és hová dől a 2840 milliárdos pillér?

A magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt az utóbbi napokban egyre vadabb vita folyik. De mit is államosítanak valójában, s mekkora az esélye, hogy e felettébb kockázatos, a jogrend és az etika kereteit feszegető, mások szerint durván letipró, az Európai Unió és a befektetők rosszallását is kiváltó intézkedés megtérül?

MTI Gazdaság

Londoni elemzők: EU-s rugalmatlanság a magyar nyugdíjmizéria oka?

Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek, áll a felzárkózó piacok londoni elemzőinek pénteki helyzetértékelésében.

hvg.hu Gazdaság

Századvég: az átlagos keresetűek 214 ezret buktak el a nyugdíjpénztárakban

Egy olyan személy, aki a magánnyugdíjpénztári rendszer indulása óta (1998) folyamatosan az épp aktuális átlagbér után fizetett járulékot, 10 százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhatott volna fel, ha befizetéseit egy ugyanilyen költségű rendszerben kizárólag magyar állampapírokba fektették volna - írja elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.