A nyíltság nem vált az előnyükre, a megszorítások beégtek a magyar választók emlékezetébe – 30 éves a Bokros-csomag

Harminc év alatt – értékmentes közgazdasági fogalommal élve – legalább öt, különböző erősségű költségvetési kiigazítás történt Magyarországon, a hatodik napjainkban folyik. A köznyelv ezeket megszorításoknak nevezi, ami nagyjából fedi a valóságot: az államháztartási hiány csökkentése csak bizonyos kiadások lefaragásával és egyes bevételek növelésével történhet meg.

Az elsőt a Horn-kormány hajtotta végre, kezdő dátuma 1995. március 12., és az Antall-kormány idején keletkezett költségvetési hiányt orvosolta, a fenntarthatatlanul duzzadó államadósságot pedig néhány éven belül elfogadható méretűvé apasztotta. A második, jóval kevésbé zajos kiigazítást az első Orbán-kormány hajtotta végre 1999-ben. Az előzménye az volt, hogy az 1998-as költségvetést utólag telepakolta néhány egyszeri tétellel, például a Postabank-csőddel kapcsolatos kiadásokkal, megint felduzzasztva a hiányt. Ez a megszorítás – bár a szót a Fidesz a szótárából törölte – azzal vált emlékezetessé, hogy a 20 százalékra beígért nyugdíjemelést 14 százalékra mérsékelte a kormány, és néhány nagyberuházást – a négyes metróét, a Nemzeti Színházét – kiradírozott a költségvetésből. A harmadik és a negyedik megszorítás 2006-ban és 2008-ban történt, az előbbi a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány fenntarthatatlan túlköltekezését korrigálta, az utóbbi pedig előbb Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt a 2008-as globális pénzügyi krízisre adott kényszerű válasz volt. Ez utóbbi a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével, a 13. havi nyugdíj, illetve a közszféra 13. havi fizetésének a feláldozásával hagyott mély nyomot. Az ötödiket a második Orbán-kormány hajtotta végre 2011–2012-ben, fő tétele a magán-nyugdíjpénztári vagyon konfiskálása volt, amelyet áfaemelés és különadók bevezetése egészített ki.

A hatodik most zajlik. A pandémia alatt a lezárások miatt a költségvetési hiány és az államadósság elkerülhetetlenül megugrott, de a kiigazítással a kormány késlekedett. A 2020 és 2024 közötti, összességében fél évtizedet átfogó túlköltekezést kell a következő években konszolidálnia, ennek a fő eszközei egyelőre az – adóalanyok által áthárított – különadók kiterjesztésére és az állami beruházások megnyirbálására koncentrálódnak.

A megszorítások következtében a keresetek vásárlóereje 1995-ről 1997-re, két év alatt közel 17 százalékkal, 2007-ben és 2009-ben 4,6, illetve 2,3 százalékkal, 2012-ben 3,6 százalékkal, 2023-ban csaknem 3 százalékkal zsugorodott.