Sok iparágban nem használják ki elég jól a kis- és közepes vállalatok a digitalizáció lehetőségeit, miközben a felszereltségük meglenne ehhez. A BME azt vizsgálja, mire lehet még szükség a versenyképesség javításához.
Sikeresen riasztják el a lányokat az informatika tanulásától és az infós munkáktól.
Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.
A cégek innovációs tanácsadás igénybevételére és a nemzetközi piacra lépést támogató marketingtevékenységre használhatják az összesen 1 milliárd értékben megpályázható forrást.
Az Ericsson közzétette legfrissebb Networked Society City Index kiadványát. Az index 31 várost rangsorol és méri azok IKT-érettségét az infokommunikációs beruházásokból származó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyök tekintetében; a „hármas optimalizálás” hatást. A jelentés technológiai háttere frissült, így az már magában foglalja a 4G, a nyilvános adat, az e-tranzakció és egyéb fejlettebb technológiák használatát.
Az információ és kommunikációtechnológiai (IKT) szektor az utóbbi évtizedekben világszerte jelentős növekedésen esett át, de ez a nemek tekintetében nem volt kiegyenlített. A nők jelenléte az iparágban, főként a magasabb beosztások tekintetében még mindig jelentősen elmarad a férfiakétól, de már látszódnak a lehetséges kitörési pontok.
Dinamikusan fejlődik a digitális gazdaság alapját jelentő hazai információs és kommunikációs technológiákat összefogó IKT szektor – derül ki a KSH frissen közzétett jelentéséből. A vállalatok növekedését elsősorban az uniós források és a kedvező adózási feltételek segítik. A további bővüléshez azonban a cégeknek meg kell felelniük a folyamatosan változó szabályozási környezetnek is – hívja fel a figyelmet az EY tanácsadócég.
Nem csak Magyarországon, az egész EU-ban látványosan nő az információs és kommunikációtechnológiai dolgozókat kereső cégek száma.
Az Ericsson negyven várost vizsgált meg világszerte az infokommunikációs technológiára való érettség és társadalmi, gazdasági és környezeti fejlettség szempontjából, amelyek között a kutatás eredménye szerint szoros összefüggés van. Az első helyen – tavalyhoz hasonlóan – Stockholm végzett, majd London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága következik.
Az informatikai szektorban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket, szervezeteket és projekteket díjazott az IVSZ. A Gyurós Tibor – díj „Az év menedzsere az infokommunikációban” díjazottja Scheidler Balázs, a BalaBit Kft. ügyvezetője, a „Az év IKT projektje” a Microsec Kft. egyik munkája. Innovációs különdíjat kapott a Prezi és a 4D Anatomy Viewer.
Magyarország a fejlett országok között a 23. helyen szerepel a 2010-es Connectivity Scorecard című tanulmányban, amely a világ 50 országában vizsgálja az információs és kommunikációs technológia (IKT) hasznosításának eredményességét - közölte a Nokia Siemens Networks szerdán az MTI-vel.
Lassú a szektorban a recesszió utáni felépülés, de nem követi a zuhanást kisebb növekedés, majd újabb meredek zuhanás – véli az Economist Intelligence Unit által megkérdezett informatikai és telekommunikációs vezetők nagy része.
