Épp negyven éve jelentette az ügynök, hogy Szörényi Levente Amerikába utazott, ahol eladta az István, a király rockopera zenei anyagának játszási jogát.
A könnyűzene legendás alakja Veiszer Alinda műsorában beszélt a „megkarcolhatatlan” István, a királyról, Bródy Jánosról és zenészi nyugdíjba vonulásáról is.
Sajátos módon ünnepli az Operaház az István, a király 40. születésnapját.
November 12-én az Arénában ad életműkoncertet Bródy János, mint mondja, úgy készül, hogy lehet, ez lesz számára az utolsó. Hamarosan bemutatnak egy sajátos portréfilmet is a 76 éves, „rezignált nyuggerről”, aki új dalokat viszont nem ír, mint mondja, amiket most gondol a világról – a háborúról, a tanárok helyzetéről, a magyar demokráciáról –, nem dalba valók. Interjúnkban viszont elmondja.
„Olyan sűrű volt ez a néhány évtized, hogy én abból szeretném magam kikapcsolni lelkileg” – mondta.
Nagyon felháborította korábbi szerzőtársa Szörényi Leventét, ezúttal a színművészetisek melletti kiállása miatt. A zenész az SZFE-ügyet a taxisblokádhoz hasonlítja.
Október végén derült ki, hogy a jövő nyári Szegedi Szabadtéri Játékokat záró gigantikus musical produkció rendezője Alföldi Róbert lesz. Vele beszélhettünk arról, hogy milyen West Side Story-t láthatunk tőle, szerinte melyek a darab örökérvényű aktualitásai, és miért szereti ennyire az egyik szerző, Bernstein zenéjét.
Szörényi Levente azt szeretné, hogy a történet feldolgozásával aktualizálják a diákok a darab üzenetét.
Az István, a király állandó producere szerint Orbán Viktor Laborcként kezdte, de felmutatott már koppányi és istváni jellemvonásokat is. De ma ő a Táltos. Meg akarják csinálni a rockoperát rockzene nélkül.
Rosta Mária egy másik terve szerint Jankovics Marcell rajzfilmet csinálna az István, a királyból, a filmalaptól pedig egy Illés-zenés filmre kérne pénzt.
Szörényi és Bródy zokognak: az egyik legnépszerűbb magyar rockoperát, az István, a királyt dolgozta át valaki, reflektálva a Momentummal kapcsolatos történésekre.
Már a 70-es években úgy látta, a popzene egy idő után fejlődésképtelenné válik, és a fiatalok inkább a politikában fogják kiélni magukat – állítja Szörényi Levente, aki most a február 16-i Fonográf-koncertre készül. Hogy lehet állandóan búcsúzni a színpadtól? Mit mondott Aczél György az István, a királyról? Mi a baj a kormány Brüsszel-ellenes plakátjaival? Interjú.
A toleranciát nehezebb eladni, mint a kirekesztést és a félelmet – mondja Alföldi Róbert, akinek legújabb rendezése az állami propagandagépezet építette virtuális valósággal is szembeszáll.
Az István a király és a Passió rendezése után most a Hegedűs a háztetőn rendezi Alföldi, aki legújabb darabjában az állami propagandagépezet építette virtuális valósággal is szembeszáll.
A tavalyi évben készült a videó, de csak most kapott szárnyakra a török gimisek feldolgozása.
Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját 1983. augusztus 18-án mutatták be a városligeti szánkózódombon.
1985. április 4-én, az ország „felszabadulásának” 40 éves évfordulóján mutatták be Koltay Gábor rendezésében azt a történelmi musicalt, amit most pénteken és szombaton újra megnézhetünk a Hösök terén. A rendező azt mondja, csak a cím és egyes szereplők ugyanazok: teljesen átírta a szövegkönyvet.
Hónapokkal ezelőtt megvette első sorba szóló jegyét a pécsi István, a királyra több néző is. Csak szombat este szembesültek vele, hogy az első sor elé felállítottak egy plusz sort, ahol helyi politikusok, intézményvezetők ülhettek. A 0. sor állítólag teljesen bevett, bár a jegytükrön nem szokták feltüntetni. A koncertet szervező ügynökség a felháborodásának adott hangot.
Ha nem is Szörényi–Bródy legendás rockoperájában, de történetileg kvázi annak folytatásában láthatjuk Vikidál Gyulát. A Vazul vére című Vörösmarty "Ermi" Imre által írt rockoperát ezúttal Csepelen mutatják be.
Szent István király fiához, Imre herceghez intézett hatodik intelme nem csupán augusztus 20., az államalapítás ünnepe miatt érdekes. S bár az első magyar király mostanában óriásplakátokon díszelgő gondolata „az egynyelvű ország gyengeségéről” nem az üldözöttek befogadására utalt, István nem volt idegenellenes, amit a keresztény térítés és az államalapítás körülményei is bizonyítanak.
