Megtalálhatták a második Földet, folyékony víz és megfelelő légkör lehet a felszínén
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
Metánkibocsátást és „sarki fényt” figyelt meg a James Webb űrteleszkóp egy Naprendszeren kívüli égitestnél. A NASA szerint ez az első eset, hogy sikerült egy ilyen objektumot találni.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a James Webb-űrtávcső segítségével vizsgálták a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét.
Egy haldokló csillagról készített felvételeket a James Webb űrtávcső, melyek tudományos elemzése a mi Napunk szempontjából is hasznos információkkal szolgálhat.
Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.
A Szaturnusz egyik holdjáról, az Enceladusról régóta tudni, hogy a felszín alatti óceánja gejzírként tör a felszínre, a James Webb űrteleszkóp azonban új megvilágításba helyezte a jelenséget.
Svájci kutatók mintegy 13,4 milliárd évvel néztek vissza az időben a James Webb űrteleszkóppal, és olyan csillagokat találtak, amik 10 ezerszer nagyobbak, mint a Nap.
A NASA most először vizsgált meg közelebbről egy olyan üstököst, amely a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben helyezkedik el. A 238P/Read rögtön egy kérdést is felvetett.
A por bolygócsírák közötti ütközések során keletkezett - mondja Gáspár András a jelenségről írt tanulmány vezető szerzője az Arizonai Egyetemről.
A NASA James Webb űrteleszkópja nemcsak a mélyűr megfigyelésére alkalmas, a Naprendszert is tanulmányozni lehet vele. Ezúttal az Uránuszon volt a sor.
Az Európai Űrügynökség tudósai szerint 13,4 milliárd évig utazott az a fény, amit a James Webb űrteleszkóp detektált nemrég.
A VHS 1256b jelű bolygó 40 fényévre van a Földtől, a távolság fényében igen meglepő, hogy a James Webb űrteleszkóp képes ellátni odáig, és igen fontos adatokat rögzített.
Rég nem látott kristályokat sikerült újra felfedezni a James Webb űrtávcsővel egy fiatal csillag korongjában az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak. A kutatók az EX Lupi jelű fiatal csillag korongját vizsgálták a szerkezet közép-infravörös tartományát mérő MIRI műszerével.
A NASA tudósai a WR 124 jelű csillagot elsőként figyelték meg a James Webb űrteleszkóp indítása után. Az objektum már ledobta magáról a külső légkörét, hamarosan felrobbanhat.
Az ősrobbanás után 500–700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai még 2022 májusában kalibrálták a James Webb űrteleszkópot, és készítettek felvételt egy 1 milliárd fényévre lévő spirálgalaxisról. Kiderült, úgy néz ki, mint a Tejútrendszer.
A japán Nagoya Egyetem tudósai egy olyan galaxist vizsgáltak a James Webb űrteleszkóp segítségével, ami az ősrobbanás után 367 millió évvel keletkezett.
A holland Leiden Observatory tudósai vízjeget, fagyott ammóniát, metánt, metanolt és karbonil-szulfidot találtak a Kaméleon csillagkép egyik molekuláris felhőjében.
A NASA a 2040-es években indítaná útnak a Habitable World Observatory nevű űrteleszkópot, ami segíthet megtalálni a Földön kívüli életet.