Minden eddiginél messzebbre nézett vissza az időben a James Webb űrteleszkóp, hogy megnézhessük a valaha látott legtávolabbi és legrégebbi galaxisokat. Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint az ezekből a galaxisokból kiáramló fény több mint 13,4 milliárd évig utazott, hogy elérje a Földet. Az eredményekről két publikációt is készítenek a tudósok.

A tudósok a teleszkóp által érzékelt fény vöröseltolódását vizsgálták. Vöröseltolódásról akkor beszélhetünk, ha a fény túl sokáig utazik a világegyetemben, ezért az univerzum tágulása az elektromágneses spektrum vörös irányába tolja el annak hullámhosszát.

A James Webb űrteleszkóp a kezdetek óta ezt a módszert alkalmazza, hogy érzékelni tudja az ősi galaxisokból érkező fényt. A mostani megfigyelés során az ESA tudósai megmérték a fény vöröseltolódását, és megállapították, hogy az egészen a spektrum szélén van.

Ezek szerint a megfigyelt galaxisok akkor léteztek, amikor a világegyetem 350 millió évnél fiatalabb volt.

Ősi galaxisokra bukkant a James Webb űrtávcső, átírhatja, amit a világegyetemről tudunk

Az ősrobbanás után 500-700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.

A szerkezet összesen négy új ősi galaxist érzékelt. Ezek a JADES-GS-z10–0, a JADES-GS-z11–0, a JADES-GS-z12–0 és a JADES-GS-z13–0 – írja az Interesting Engineering.

A tudósok a spektroszkópia segítségével kimutatták a hidrogén és a hélium jelenlétét, ugyanakkor a nehezebb elemek, mint az oxigén, a szén és a nitrogén hiányoztak onnan. Az ősi galaxisokról ismert, hogy a legnagyobb részük hidrogén és hélium volt, így erre támaszkodva megbizonyosodhatnak arról, hogy valóban egy ilyet látnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

(A kiemelt kép illusztráció.)