Hamarosan egymás után sorakozik majd az égbolton a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz, az Uránusz, a Hold és a Mars. A látványt a Hold látszólagos fénye sem fogja elrontani.
Az amerikai Kaliforniai Egyetem és a Bostoni Egyetem kutatói sarki fényt láttak megjelenni a Jupiter négy nagy holdjának légkörében.
Már február 21-én, kedden is megfigyelhető volt egy hármas bolygóegyüttállás, azonban szerda este látszott a legjobban. Szerencsére számos látványos felvétel is készült a Hold, a Vénusz és a Jupiter hármasáról.
Szerda este nem sokkal 18 óra után a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre a Holdat az égbolton, és ezt könnyen észre lehet majd venni.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint február 22-én a vékony holdsarlót a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre.
A Jupiter körül most már hivatalosan is 92 olyan égitest kering, amiket holdként tartanak számon a csillagászok. Némelyik olyan kicsi, hogy alig lehet észrevenni.
Minden idők egyik legdrágább csillagászati berendezését tavaly karácsonykor indították el, hogy egy, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő „parkolópályához”, az L2 Lagrange-ponthoz navigálva tudományos kutatómunkát végezzen. A James Webb űrteleszkóp legszebb és legérdekesebb képei közül válogattunk, melyeknek köszönhetően más szemmel nézhetünk a világegyetemre, mint eddig.
A tervek szerint 2023-ban kapcsolhatják be a Jupiter nevű új szuperszámítógépet Németországban, ami már a kilencedik ilyen eszköz lesz Európában.
A Juno űrszonda 80 ezer kilométerről fotózta le a Jupiter Io nevű holdját, jövőre pedig ennél is közelebb merészkedik majd a szerkezet.
Az eddigi legfiatalabb olyan gázóriást találták meg a csillagászok, ami kétféle módon is képződhetett.
Nemrég töltötték fel a YouTube-ra azt az animációt, ami New York méretéhez viszonyítva mutatja meg, mekkora a Jupiter mind a 79 holdja.
A kutatók szerint a Deimos megértése szempontjából nagyon fontos az a videó, amit még februárban rögzített az Európai Űrügynökség űrszondája.
A Föld nem minden területe lakható, különösen ott, ahol rendkívül alacsony a hőmérséklet. Egy kutatócsoport szerint ez a helyzet sokat változhatna, de ahhoz egy másik planéta elmozdulására lenne szükség.
A Jupiter Europa holdjáról még szeptember 29-én készített egy olyan fotót a NASA Juno űrszondája, amit a tudományt segítő civilek dolgoztak fel.
Az Io a vulkani aktivitást tekintve a legaktívabb égitest a Naprendszerben, a működésének megértéséhez pedig most egy újabb lépéssel kerültek közelebb a kutatók.
A Juno nevű űrszonda évek óta vizsgálja a Jupitert, ami fontos adatokhoz juttatja a tudósokat. Ennek eredménye az alábbi, a bolygó felhőzetével kapcsolatos modell is.
Chris Lowther bekészítette a felszerelését, hogy a Jupitert fotózza, de a művelet végül egész más eredménnyel zárult.
