Csütörtökön a kövér holdsarló, az alatta elhelyezkedő Jupiter, valamint az Uránusz, pénteken pedig a Fiastyúk és a Hold együttálása nyújt különleges látványt az esti égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló
A NASA Juno űrszondája készítette azt a felvételt, ami több helyen is úgy bukkant fel az interneten, mint az eddigi legközelebbi kép, ami a Jupiterről készült.
Hétköznapi értelemben véve sem túl nagy, csillagászatilag pedig elenyésző távolság választotta el az Io felszínétől Juno űrszondát. Az amerikai szerkezet képei már most is igen látványosak, de februárban újra közel merészkedik majd az égitesthez.
A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.
Ha minden a tervek szerint halad, csak januárban három Hold-misszió is összejöhet, ilyenre eddig soha nem volt még példa. A Földet kísérő égitesthez igyekszik az Egyesült Államok, Kína és Japán is, miközben az Európai Űrügynökség már a Jupitert vette célba. Összeszedtük, milyen fontos történések várhatók az űrkutatásban 2024-ben.
A Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjain, több kilométerrel a felszín alatt folyékony víz lehet. A tudósok azt vizsgálnák meg, van-e ott bármiféle élet.
Ritkán sikerül rögzíteni, ahogy egy objektum becsapódik a Jupiterbe, az idei év azonban ebből a szempontból különlegesen szerencsésnek mondható.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
A Jupiter egyenlítőjénél, a felhők felett nagyjából 40 km-re találtak egy futóáramlást. Ezt eddig egyik megfigyelő sem vette észre, most a James Webb űrteleszkóppal szúrták ki.
A tervek szerint 2026 tavaszán tesztelik majd az Antarktiszon azt a miniatűr robotot, amely képes lehet áthatolni a több kilométer vastag jégpáncélon. A földi teszt után bolygóközi feladatra is készülhet a technológia.
A James Webb űrteleszkóp szén-dioxid-mezőket fedezett fel a Jupiter Europa holdján. A kutatók azt feltételezik, az égitest belső óceánjaiból kerülhetett a felszínre.
Az amerikai Berkeley Egyetem kutatói szerint kétszer, de akár háromszor is több oxigén lehet a Callistón az eddig feltételezetthez képest. Jelenleg nincs olyan forgatókönyv, amely megmagyarázná az igen jelentős eltérést.
Egy eddig be nem azonosított objektum ütközött augusztus 29-én a Jupiterrel. Az először Japánból észlelt eseményt rögzítették is.
Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
A NASA ezúttal a Jupiter Europa holdjához vinné el azoknak a neveit, akik regisztrálnak a szervezet által létrehozott weboldalon. Az űrszonda 2030-ra érheti el a Jupiter holdját.
Az Európai Űrügynökség Juice nevű űrszondája nem sokkal a start után készített fotókat, amin egyszerre látszik a szerkezet és a bolygónk is.
A tudósok szerint a Jupiter több holdjának jeges felszíne alatt is folyékony óceán lehet, amiben mikroorganizmusok élnek. Hogy ez valóban így van-e, azt Európa derítheti ki elsőként.
