Meg se próbálja elképzelni, valójában mekkora a Jupiter óriásvihara
Egy nemzetközi tudóscsoport mondott néhány számot arról, hogy milyen mélyre nyúlik a Nagy Vörös Folt, de ettől még nem lesz sokkal könnyebb befogadni a jelenség valódi erejét.
Egy nemzetközi tudóscsoport mondott néhány számot arról, hogy milyen mélyre nyúlik a Nagy Vörös Folt, de ettől még nem lesz sokkal könnyebb befogadni a jelenség valódi erejét.
A Hubble űrteleszkóp 1999 és 2015 között gyűjtött adatokat a Jupiter Europa nevű holdjáról, ezek alapján meglepő felfedezésre jutottak a tudósok.
Első ízben kutatja a Jupiter körül keringő aszteroidákat az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
A Hubble űrteleszkóp több mint egy évtizeden át vizsgálta a Jupiter Nagy Vörös Foltját, és különös megállapításra jutott.
A tervek szerint október közepén indul, és 12 évig lesz úton a NASA Lucy nevű űrszondája. Ha minden jól megy, a Naprendszerünkkel kapcsolatban is fontos információkhoz juthatunk.
A brazil megfigyelő először nem hitte, hogy egy űrszikla esik szét előtte.
A japán űrügynökség tudósa, Sunao Hasegawa két olyan aszteroidára bukkant a Mars és a Jupiter között, amelyeknek normál esetben a Neptunuszon túl kellene lenniük.
A NASA tudósai a Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről az elmúlt két évtizedben rögzített adatokat nézték át újra, és bukkantak egy igen komoly felfedezésre.
A SpaceX hordozórakétája 2024-ben indulhat el az Europa felé.
A kutatók 40 éve találgatják, mi okozza a Jupiteren a rendszeres, félóránként bekövetkező felvillanásokat.
A szonda nagyjából 15 óra tudta le a Jupiter és a Ganymedes közti, több mint egymillió kilométeres távolságot.
A NASA Juno űrszondája elsősorban a Jupitert vizsgálja, de most a bolygóhoz közeli Ganymedeshez is ellátogatott.
A Ganymedes a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben.
A Harvard Egyetem tudósai egy új elmélettel álltak elő arról, honnan származhatott az az égitest, ami globális katasztrófát okozott a Földön.
A ritka csillagászati eseményt szabad szemmel is meg lehetett figyelni. Aki lemaradt, bánhatja, legközelebb 2080-ban lesz hasonló.
A Jupiter és a Szaturnusz majdnem 800 évvel ezelőtt volt egymáshoz annyira közel, mint amennyire december 21-én éjszaka lesz. Legközelebb 2080-ban láthatunk majd ilyesmit.
A betlehemi csillag titkairól sugároz online ismeretterjesztő műsort a Svábhegyi Csillagvizsgáló december 20-án, vasárnap este.
A csillagászok számításai szerint december 21-én lesz a téli napforduló, a Jupiter és Szaturnusz együttállása. Egyes feltételezések szerint ez az a nagyon ritka együttállás, amit a keresztény Bibliában – betlehemi csillagként emlegetve – Jézus születéséhez társítanak.
Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.
A Jupiter Nagy Vörös Foltján kívül még két érdekesség van azon a fotón, amelyet a Hubble készített augusztusban a gázóriásról.