A svájci Nagy Hadronütköztetőnél 54 milliószor kisebb az az eszköz, amit német kutatók fejlesztettek ki. Persze nem is olyan erős, de ez nem is baj: gyógyításra éppen így lehet alkalmas.
Három új „egzotikus részecskét” sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Új részecskegyorsító készült el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), a Linac 4 nevű lineáris szerkezet két éven belül veszi át teljesen elődje, a hozzávetőleg negyven éve üzemelő Linac 2 munkáját.
Felkerült a YouTube-ra a BBC 360 fokos videója, amelynek köszönhetően egy olyan helyre lehet eljutni, ahova másképp egyáltalán nem: a genfi nagy hadronütköztető belsejébe.
Március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben, most egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az LHC újraindítása. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.
A téli leállás után csütörtöktől rekord nagyságú energián kezdődött meg a protonnyalábok ütköztetése az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) - olvasható a CERN honlapján.
Nemrégiben érkezett a hír, hogy a fénynél gyorsabb részecskéket találtak a tudósok. A neutrínók, amelyek eszerint gyorsabban haladnának a fényt alkotó fotonoknál, azonban még korántsem biztos, hogy valóban megdöntik a relativitáselmélet alaptézisét. (Einstein teóriája szerint a fénynél nem lehet nagyobb sebessége semminek.) Most ugyanis megismétlik az egy hónappal ezelőtti kísérletet, amelyben neutrínók gyorsabban haladtak állítólag a fénynél.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemcsak az elmúlt napokban a Higgs-bozon, az isteni részecske utáni nyomozással foglalkozik. Többek között antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az antiprotonokkal kapcsolatban magyar és japán részvétellel születtek például új eredmények.
Az európai és az amerikai fizikusok egyre szűkítik azt a tömegtartományt, ahol a rejtélyes Higgs-bozon esetleg felbukkanhat. Az „isteni részecske” megtalálása alátámaszthatná az úgynevezett standard modell létjogosultságát. Egyszerűbben fogalmazva: megmagyarázná, miért van tömege a többi elemi részecskének. Lévai Péter akadémikus szerint azonban az eddigi bejelentések azt mutatják, hogy nagyon nehéz terepre keveredtek a részecskefizikusok.
Szűkül a kör a Higgs-bozon körül, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjén (LHC) nyert adatok egyre kevesebb olyan helyet hagynak, ahol a rejtélyes "isteni" részecske "elrejtőzhet".
Óvatosan haladnak előre az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének fizikusai, hogy elkerüljék a három évvel ezelőttihez hasonló meghibásodást, amely miatt több mint egy évre le kellett állítani a szupergyorsítót.
Az elmúlt év izgalmas felfedezéseiről pár napja számoltunk be. Azt, hogy 2011 végén mely kutatásokat fogjuk majd lelkendezve ünnepelni, nehéz megjósolni - a BBC, a metrolic.com és mi az alábbiakra tippelünk.
Új hőmérsékleti rekordot értek el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) Svájcban - jelentette be a kísérletet végző tudósok egyike.
Új fázisba lép az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjével (LHC) végzett kísérlet, amelynek keretében a következő hetekben protonok helyett pozitív töltésű ólomrészecskéket ütköztetnek egymással.
Nagyobb részecskegyorsítót építenének az ősrobbanás kutatói. Az új szerkezet - a svájci, 27 kilométer kerületű alagútban felépített nagy hadronütköztetővel (LHC) ellentétben - nem egy gigantikus körben, hanem egyenes vonalban gyorsítaná az ütköztetésre szánt részecskéket.
Zenemű lesz az univerzum keletkezéséből: a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) a fényhez közeli sebességgel ütköztetett protonnyalábok mérési eredményeit alakítják át az emberi fül számára is hallható hangokká.
Újraindították vasárnap a világ leghatalmasabb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC).
Újraindítják a napokban a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét. A világ eddigi legkomplexebb berendezése a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat hivatott újraalkotni.
Magyar kutatók elemezték elsőként az eddigi legnagyobb energiájú részecskeütköztetésekből származó eredményeket - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
