szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Az elmúlt év izgalmas felfedezéseiről pár napja számoltunk be. Azt, hogy 2011 végén mely kutatásokat fogjuk majd lelkendezve ünnepelni, nehéz megjósolni - a BBC, a metrolic.com és mi az alábbiakra tippelünk.

A 2011-re vonatkozó jóslatunkban a korszakalkotó újdonságokat nem mondhatjuk meg előre, nem látunk ugyanis a jövőbe, az eddigi kutatási tendenciákból és a tervezett biológiai, fizikai, űrkutatási, csillagászati és más projektekből azonban lehet következtetni a tudományos vizsgálatok irányára. Megtette ezt például a BBC, a metrolic.com és néhány más hírforrás, amit mi kiegészítettünk a saját előrejelzéseinkkel.

Exobolygókra vadászva

A csillagászoknak a BBC szerint az exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták kutatása ad majd várhatóan újabb és újabb feladatokat. 2010-ben az asztronómusok több mint száz ilyen bolygót fedeztek fel; lehet, hogy idén a Földhöz egészen hasonlókra is rábukkannak, és akár ötszázhoz is közelíthetik a kategóriába tartozó égitestek számát.

Jelenleg a legkisebb ismert exobolygó a Corot-7b, amelyik kicsit kisebb, mint a Föld átmérőjének kétszerese, de sajnos ezer fokos a hőmérséklet rajta. 2010 szeptemberében viszont amerikai csillagászok rábukkantak a Gliese 581g-re, amely háromszor-négyszer nagyobb tömegű a Földnél, és amelynek talán olyan a klímája, ami lehetővé teszi az életet.

©

A kutatásban fordulatot hozhat az amerikai Kepler űrteleszkóp, amely 2009 márciusa óta kering a Föld körül. Eddig azonban a Kepler is inkább csak a Neptunuszhoz hasonló planétákat talált, amelyek nem az életre való alkalmasságukról híresek.

Magánkezdeményezések az űrben

Az űrkutatásban várható néhány érdekesebb magánkezdeményezés is. Így például miközben a NASA alighanem kivonja a forgalomból az űrsiklókat – talán április 1-jén repül utoljára egy shuttle -, a Virgin Galactic SpaceShipTwo-ja indulásra kész lehet idén. A Sir Richard Branson által támogatott projekt révén akár nyolc ember is feljuthat az űrbe: kéttagú legénység és hat utas. Így akár 200 ezer dollárért űrturistáskodhatnak majd az érdeklődők.

Az Orbital Sciences nevű cég teherűrhajókat épít, várhatóan a Nemzetközi Űrállomást (ISS) is elláthatja a Taurus II rakéta, amelyre a Cygnusszállítókapszulát „szerelik rá”. Az Orbital is dolgozik egyébként ember szállítására alkalmas eszközökön a BBC szerint. A Sierra Nevada nevű cég űrjárműve a Dream Chaser lehet, amely 6-8 ember utaztatására szolgál majd. E projektben is támogatóként szerepel a Virgin mögött álló Richard Branson, így a két fejlesztés akár össze is kapcsolódhat.

A Higgs-bozonra és a gravitációs hullámokra várva

Mindeközben a részecskefizikusok sem nyugszanak. Továbbra is keresik például a genfi CERN-ben, illetve az ottani Nagy Hadronütköztetőben (LHC) a rejtélyes Higgs-bozont. A kutatók várhatóan elhalasztják ezért az LHC leállítását, amit 2011 végére terveztek eredetileg. A Higgs-bozon a tömeg tulajdonságaiért lehet felelős, illetve a „részecskefizika standard modelljéből” hiányzó láncszem – írja róla a BBC. A Higgs-bozon a felelős a többi részecske tömegéért – vélik a fizikusok.

Ilyen hatalmas berendezésekkel próbálják észlelni a gravitációs hullámokat
©

Ugyanakkor a hvg.hu korábban már beszámolt arról, hogy a gravitációelmélet kutatói is felfokozott várakozással néznek a következő évek elé. Egyrészt igyekeznek detektálni az úgynevezett gravitációs hullámokat, amelyek létezésére az eddigi eredményekből következtetnek. Ha ez sikerülne, akkor elkezdődhetne az úgynevezett Einstein-teleszkóp építése, amely a gravitációs hullámokat érzékelve a távoli égitestek belső, dinamikus folyamatairól adhatna képet – de ez a projekt csak évtizedek múlva indulhat be. Erről tavaly tudományos konferenciát is rendeztek Budapesten, és a teleszkóp számára kiszemelt helyek között van a Mátra alatti bányajáratrendszer is.

Kvantumszámítógépek, mesterséges atomok

A kvantumszámítógépek, a molekuláris elektronika terén szintén komoly eredmények várhatók. Magyar nanotechnológusok például az atomi láncok vezetőképességén, ezekből kialakítható logikai áramkörökön dolgoznak, akárcsak a világ nagy számítástechnikai vállalatai.

Szintén izgalmas téma a mesterséges atomok kutatási területe. Ezek természetesen nem igazi atomok, hanem olyan kísérleti berendezések, amelyeken az elektronokat olyan pályára lehet állítani, mintha egy atommag körüli pályán lennének, és az ahhoz tartozó meghatározott energiaszinteken mozognának.

A nagyméretű kvantumszámítógépek azért lennének fontosak, mert minden eddiginél gyorsabban működnének, és bonyolultabb problémákat lehetne velük megoldani. A kvantumgépek tervezői – az eszközök nevéből is kikövetkeztethetően – természetesen a kvantumfizika eredményeit használhatják fel. Itt is a legfontosabb a logikai áramkörök létrehozatala.

Mars- és Merkúr-kutatás

A Mars-kutatásban szintén komoly előrelépés történhet. A meglévő két marsjáró (rover), a Spirit és az Opportunity után útnak indul a Curiosity. A 2011-es kilövés után várhatóan azonban csak 2012 közepén ér a vörös bolygóra az újabb vizsgálati eszköz.

A Mars felszíne
©

A Merkúr-kutatás is fordulóponthoz érkezik: a NASA Messenger űrszondája márciusban ér újra a Naprendszer egyik kisebb bolygójához, amely – bár nincs tőlünk nagyon messze – eddig viszonylag kevésbé volt kutatott. A Messenger valószínűleg orbitális, azaz a bolygó körüli pályára áll majd március 18-án. Ez az első ilyen esemény lehet az űrkutatás történetében.

Kisbolygók, aszteroidák, üstökösök kutatása

A Pluto (kis)bolygó kutatására kiküldött New Horizon szonda szintén ezen a napon, március 18-án halad majd el az Uránusz mellett, öt évvel indulása után. A New Horizont ezzel gyorsabb volt, mint a Voyager 2, amelynek nyolc évre volt szüksége.

Szintén fontos eredmények várhatók a Dawn űrszonda és a 4 Vesta aszteroida júliusi vagy augusztusi találkozásakor. A Dawn megközelíti a Vestát, és egy évig körülbelül annak körzetében tartózkodik majd, aztán pedig tovább indul a Ceres aszteroida felé. Hogy a Dawn pontosan mikor kerül közel a Vestához, azt csak bizonytalanul lehet megjósolni. A Stardust űrszonda ugyanakkor már februárban megközelítheti a Tempel-1 üstököst, és információkat gyűjthet róla.

Biológiai kutatások

A metrolic.com szintén áttörést vár néhány állati betegség kezelésében. Különösen a járványok megfékezésében jelez előre a hírforrás felfedezéseket. A leküzdendő kórok a gombás fertőzésektől kezdve (amelyek a kétéltűeket sújtották) a pestisszerű fehér-orr-szindrómáig terjednek, amelyek a denevéreket pusztították. A betegségek gyógyítása azért is fontos lenne, mert bizonyos fertőzések elképzelhető, hogy átterjedhetnének az emberekre is. Másrészt bizonyos állatfajok a kihalás szélére kerülhetnek a kórokozók miatt.

Az állati viselkedés kutatói 2011-ben részben a delfinekre koncentrálnak majd. Érintőképernyős kísérletekkel a delfinhangokat, pontosabban a füttyöket vizsgálják, és igyekeznek megérteni a jeleket, amelyekkel a tengeri emlősök egymással kommunikálnak.

A kutatók a hatalmas új vírusok felfedezésével akár új területet is nyithatnak a biológiában. Lassan az élet új típusához kell majd talán sorolni ezeket a képzpdményeket. A Mimivírushoz és a CroV-hoz hasonló, 1,2 millió és 730 ezer bázispárból álló vírusok tulajdonképpen lassan az élőlényekhez sorolhatók lesznek, bár a vírusokat az eddigi kategorizálási rendszerben nem ide sorolták, hiszen nem képesek önálló életre. (Az óriásvírusok tengerekben fertőznek meg bizonyos egysejtűeket, ott fedezték fel őket nemrégiben, a CroV-t például tavaly októberben.) Az óriásvírusok miatt az eukarióták (sejtmaggal rendelkezők), prokarióták (elősejtmagosok, sejtmagnélküliek, többnyire ezek baktériumok) és az Archaea-típusú  ősbaktériumok mellé tehát újabb élettípus sorakozhat fel hamarosan, ha újra írják a rendszertani könyveket.

A világ legnagyobb naperőműve és a kilogramm meghatározása

Nem említettük részletesen, de a világ legnagyobb naperőműve várhatóan idén készül el Kaliforniában. (Európában mindeközben még mindig a gázszállítás a fő téma, idén készül el a német-orosz Északi Áramlat gázvezeték, miközben a Déli Áramlat bizonytalan projektje akár Magyarországot is érintheti, ha nem a szintén rendkívül nehezen megvalósuló Nabucco épül meg.)

Ugyancsak idén várható a kilogramm, vagyis a tömeg mértékegységének minden eddiginél újabb – univerzális állandókon alapuló - meghatározása, amit alighanem a súlyok és mértékek 24. világkongresszusára tartalékolnak a szakértők.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Lenyűgöző tudományos felfedezések 2010-ből

Az elmúlt évben annyi fontos tudományos hír érkezett, hogy nem akartuk tízre csökkenteni – a szokásoknak megfelelően – a leglényegesebb eredményeket. Még akkor sem, ha néhány tavalyi siker megítélése egyelőre bizonytalan. Bemutatunk hat orvosi és biológiai, illetve hat-hat fizikai valamint csillagászati felfedezést, amelyek rendkívüli előrelépést jelenthetnek a tudomány fejlődésében.

Szegő Iván Miklós Tech

Az év legfurcsább régészeti felfedezései

A világ egyik legtekintélyesebb régészeti magazinja összeállította 2010 legfontosabb archeológiai felfedezéseinek toplistáját. Nyilván minden ilyen rangsor szubjektív, éppen ezért a hvg.hu kiegészítette a listát néhány olyan felfedezéssel, amely vagy érdekessége, vagy közelsége miatt mindenképpen figyelemreméltó. A kiegészített listán szerepelnek vitatott tudományos eredmények is.

hvg.hu Tech

Hét technológia, amire érdemes odafigyelni idén

A tavalyi év egyértelműen a táblagépek és az Android operációs rendszer felemelkedéséről szólt, a Google Chrome operációs rendszeréből csak ízelítőt kaphattak az IT-világ iránt érdeklődők. Az alábbi összeállításban bemutatjuk, hogy a 2011-es esztendőben milyen megoldásokkal találkozhatunk majd egyre gyakrabban.

Matolcsy: Magyarország három háborút vívott 2020-ban

Matolcsy: Magyarország három háborút vívott 2020-ban

25 évesen adja fel karrierjét egy profi videojátékos, mert nem bírja a hüvelykujja

25 évesen adja fel karrierjét egy profi videojátékos, mert nem bírja a hüvelykujja

Állítólag ezeket az iPhone-okat már nem fogja támogatni az Apple

Állítólag ezeket az iPhone-okat már nem fogja támogatni az Apple