Megjöttek az első számok a „hajléktalan-népszámlálásról”, Budapest belső részein egyetlen éjszaka 460 embert találtak
Többségük 30-49 év körüli férfi, az idősebbek főleg a hajléktalanszállókon éjszakáznak.
Többségük 30-49 év körüli férfi, az idősebbek főleg a hajléktalanszállókon éjszakáznak.
Átfogó felmérés készül október 3. és 11. között a hajléktalan emberek élethelyzetéről Budapesten.
A fedél nélkülieknek az élelmiszerinfláció, a segítőszervezeteknek pedig a rezsiárak emelkedése jelentette a legnagyobb problémát az elmúlt egy évben – derül ki a Menhely Alapítvány felméréséből. Miközben a legnehezebb élethelyzetben lévők számára gyakorlatilag semmilyen állami segítség nem jut, a hajléktalanellátó szervezeteket a bezárás szélére taszította a rezsicsökkentés eltörlése.
Kétszázmilliót oszt ki a főváros 18 civil szervezetnek, a szociális ellátórendszer ugyanis bajba kerülhet, miközben a válságban, amikor a legszegényebbek egyre kevésbé tudják finanszírozni mindennapi költségeiket, éppen a civilek szerepe értékelődik fel.
Országos felmérésében arra kereste a választ a Menhely Alapítvány, hogy hová tűntek a hajléktalan emberek a szállásokról, és miért veszik igénybe kevesebben az utcai segítőszolgálatokat.
Micsoda világnapi akció!
Az utcán élő embereket még nem hajtja tömegével a szállókra az éjszakai kijárási korlátozás: van, aki az erdőbe, más titkos rejtekhelyre bújik éjszaka. A koronavírus-fertőzés a többségüket úgy tűnik, elkerüli, és ugyan ahol rendszeresen tesztelnek, ott szinte minden nap van pozitív eset, ám inkább a velük foglalkozó dolgozók körében találnak több fertőzöttet.
Az utcán élők több mint harmada 30 ezer forintnál is kevesebből tartja fenn magát.
Az éjjeli menedéken dolgozók már a járvány terjedésének elején megérezték, ahogy sokak nehezen megteremtett létfeltételei megszűntek. Az intézmények is bajban vannak, hiszen most egyszerre kellene védeniük a kiszolgáltatott embereket, valamint sokszor öreg, beteg munkatársaikat.
A Sándor-palota megdobálása miatt a Menhely Alapítvány krízisautó programjában fog dolgozni.
Összesen 15 ezer hajléktalan élhet az országban.
Egyszerű és összetettebb, olcsó és költségesebb, gyors és hosszabb távú megoldásokat gyűjtöttünk össze, hogy lehetőségei szerint válogathasson, ha a kormány lépéseivel ellentétben ön inkább segítene a hajléktalan embereknek.
A hajléktalanok a rendőri jelenlét miatt nem mernek lemenni az aluljárókba, de a szállásokra sem mennek el.
Egy tollvonással oldotta meg a kormány a hajléktalanság problémáját: mától szabálysértés az utcán élni. A harmadik figyelmeztetés után a hajléktalant közmunkára vagy elzárásra ítélhetik. Sőt, a holmiját meg is semmisíthetik – a rendszer az utolsó pillanatban még embertelenebbé vált.
A hajléktalanellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne – ez a 2018. évi Február Harmadika hajléktalan adatfelvétel első összegzésének eredménye.