szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az utcán élők több mint harmada 30 ezer forintnál is kevesebből tartja fenn magát.

Már 22. alkalommal készítette el országos felmérését a hajléktalanok körében Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány. A kutatásban feltett kérdésekre 7604 hajléktalan ember adott értékelhető választ.

Az eredmények azt mutatják, hogy a hajléktalanok közül 2104-en közterületen laktak – 737-en Budapesten, 1367-en vidéki városokban –, míg 5500 ember fizetős vagy ingyenes hajléktalanszállásokon, 2330-an Budapesten és 3170-en vidéki városokban.

A felmérés szerint a lakásukat elvesztők, de még rendszeres jövedelemmel rendelkezők többsége a közterületen alvás helyett munkásszállón, barátjánál, ismerősénél, vagy rögtön valamilyen hajléktalanszálláson keres menedéket.

A közleményben arról írnak, hogy a válaszolók döntő többsége szerint ahhoz, hogy kikerüljenek a hajléktalanságból, biztos havi keresetre, megfelelő lakás bérléséhez elegendő pénzre lenne szükségük. Többségük már nem reménykedik abban, hogy még önállóan lakhat majd egy lakásban.

Helyzetük megváltoztatásának az esélyét nagyban hátráltatja, hogy többségük elmúlt már ötvenéves, alacsony iskolai végzettségű, és a mindennapjait korlátozó betegségben szenved.

Döntő hányaduk havi 60 ezer forintnál kevesebb összegből tartja fenn magát, 38 százalékuk havi 30 ezer forintnál kevesebb pénzből.

A közlemény szerint egyre égetőbb tehát azoknak a központi intézkedéseknek a meghozatala, amelyek az önkormányzatokkal, az ellátókkal és magukkal a hajléktalan emberekkel történő egyeztetések után alakítják, fejlesztik, a hajléktalanság problémájának kezelését.

A közleménnyel együtt megküldött gyorsjelentés adatai szerint a hajléktalan helyzetben lévő emberek 25 százaléka a magántulajdonát, 17 százaléka a lakásbérletét veszítette el, amikor hajléktalanná vált. A többiek – 58 százalék – korábban családtagként laktak egy lakásban, vagy már előzőleg sem lakásban éltek.

A kutatás eredményeiből az látszik, hogy minden második hajléktalan ember valamilyen családi, személyes okot említett hajléktalanná válása okaként, például válást, családi konfliktust, betegséget vagy alkoholproblémát. Minden negyedik ember gazdasági okot jelölt meg, fizetésképtelenséget vagy munkahelye elvesztését.

A jelentés szerint "a hajléktalanok alkoholisták" állítás "súlyosan nem igaz". Jelentős részük egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, vagy csak nagyon kicsi mennyiségben.

A felmérését végzők hangsúlyozták: a február 3-ai adatfelvétel önkéntes, és nem célja a hajléktalanok számának a mérése. Ugyanakkor a kutatás alapján megállapítható, hogy idén február 3-án is legalább 2100 ember aludt "fedél nélkül az országban".

Ennek és a szállások forgalmi adatainak alapján úgy becsülik, hogy 2020 elején mintegy tizenötezer ember lehetett hajléktalan.

A kutatásban kitértek arra is, hogy folyamatosan nő a hajléktalanoknál a roma emberek aránya, a jelentés szerint Magyarországon a cigány származású embereknek négyszer akkora esélyük van arra, hogy hajléktalan helyzetbe kerülnek, mint a nem cigány embereknek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
5 millióval támogatja Iványi Gáborék iskoláit a főváros

5 millióval támogatja Iványi Gáborék iskoláit a főváros

A szakképzés felé tereli a nyolcadikosokat a pályaorientációs kérdőív

A szakképzés felé tereli a nyolcadikosokat a pályaorientációs kérdőív

Egy hírben a NER

Egy hírben a NER