Van egy helyem, ahova bevackolok, és ott meg tudok bújni éjszakára.”

A 11 éves kapcsolatból kilépve másfél éve utcára került Laci ezen a rejtekhelyen bekkeli ki az este nyolc utáni kijárási tilalmat. Addig pedig egy körúti üzlet bejárata mellett ücsörög, a térdénél gyorséttermes kávéspohár várta az adományokat. Azt nem árulta el, hogy hol, vagy hogy közelebbről milyen jellegű rejtekhelyen tölti az éjszakát. “Ha egy hajléktalan elmondja, hogy hol bújik meg estére, az olyan, mintha a saját torkára tenne kést.” A koronavírus-fertőzéstől azonban nem tart, bár van rajta maszk, a nyakára csúszva. “A családomat viszont féltem” - mondja, miközben egy pokróccal takargatja ölében kuporgó kutyáját - egy morgós, csivavaszerű keveréket.

Lacin kívül sokan vannak még olyanok, akik hajléktalanként - mint Kalota Ágnes utcajogász is figyelmeztetett - november eleje óta kétszeresen is kiszolgáltatottak a büntetésnek, ha az utcán töltik az éjszakát. A közterületi hajléktalanság 2018 óta büntethető, és a november 11-től a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett kijárási tilalom alapján akár több százezres büntetést is kaphat az, aki este 8 után kint van.

Ilyenre azonban a hajléktalanokat segítő szervezetek elmondása alapján egyelőre nem volt példa. Farkas Barnabás, az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai hajléktalanellátójának a vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, az este nyolctól hajnali ötig tartó kijárási tilalom ideje alatt a hajléktalanok egy része eleve behúzódik az erdőbe, Budán a hegyek közé, esetleg ismerőshöz, baráthoz, de van olyan is, aki krízisszállóra megy, hiszen november elsejétől azok is nyitva vannak.

Sándor például a János-hegyre kapaszkodik fel minden este a városból, ahol napközben kéreget. Három éve rendszeresen a hegyen rendezkedik be télire, mert nem szereti a hajléktalanszállókat. Most a szokottnál korábban, november közepén kialakította kis sátras menedékét az egyik tisztáson. A vírustól nem tart, szerzett három maszkot még tavasszal, felváltva hordja őket. Amikor arról faggatjuk, hogy beoltatná-e magát, csak nevet. “Orvos sem látott évek óta!”

A Keleti pályaudvar előtt cigiző Feri is azt mondja, hogy nem büntették még meg, jóllehet napok óta a Gellért-hegy közelében tölti az éjszakákat. Ez azonban szerinte átmeneti állapot, addig tart amíg a napokban meg nem érkezik az új személyije, mert akkor hajléktalanszállóra megy, amiben mellette üldögélő apja is segíti majd, akinek már van helye egy ilyen intézményben.

Inkább a segítségnyújtás a jellemző a rendőrök részéről

- mondta a hvg.hu-nak Aknai Zoltán, az utcai gondozói szolgálatot, a diszpécserszolgálatot, krízisautót, illetve egy kisebb szállót működtető Menhely Alapítvány igazgatója is. Szavait Farkas Barnabás is igazolja, aki szerint a rendőrök nem szokták vegzálni a hajléktalanokat. “Az elsődleges szempont az életvédelem” - mondja Aknai, aki szerint ezért a diszpécserszolgálatot hívják a rendőrök, ha utcán lévő hajléktalanba futnak bele éjjel. Ők pedig utcai gondozót vagy krízisautót küldenek a helyszínre, és ha együttműködő az érintett, akkor megpróbálják elhelyezni valahol. Persze a járványhelyzetben ez most nehezebb.

Nincs még roham

A lakók számának növekedését egyelőre sem az Oltalom, sem a Menhely szállóin nem tapasztalták. Igaz, utóbbi a krízisidőszakban speciális lábadozó férőhelyeket működtet, ahova korlátozottan lehet bejutni, így ritka, hogy közvetlenül az utcáról kerüljön be valaki.

A Budapesten az egyik legtöbb - összesen 3298 - férőhelyet biztosító Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél (BMSZKI) sem jelentkeztek többen, de készülnek erre, már csak a hideg miatt is - mondta Zakar Gergely igazgató. Náluk még vannak a vírus szempontjából kisebb kockázatot jelentő 2-4 ágyas szabad szobák is, bár az igaz, hogy a szabad helyek többsége 10 ágyas.

A kockázatot tavasszal bevezetett szigorú biztonsági protokollal és tesztekkel igyekeznek csökkenteni. A BMSZKI átmeneti szálláshelyeire két, öt napon belül végzett negatív PCR-teszttel lehet bekerülni, az éjjeli menedékhez viszont ilyen nem kell. Itt kockázatelemzéssel próbálják kiszűrni a potenciális fertőzötteket: hőmérsékletet mérnek, kikérdezik az esetleges tünetekről. A tavasz óta bevezetett rutineljárások - aminek része a kontaktuskutatás is - jól működnek az igazgató szerint.

Igazolt fertőzött nem tartózkodik egyetlen szállón sem, a fertőzés jelenléte viszont egyre inkább érezhető. Az intézményekben hetente több száz tesztet végeznek a dolgozók és az ügyfelek körében együttesen, és napi szinten 1-5 pozitív esetet találnak. Zakar Gergely szerint

már az megy inkább eseményszámba, ha egy nap egyetlen teszt eredménye sem pozitív, de a dolgozók körében egyelőre nagyobb fertőzöttséget mutatnak, mint a hajléktalan ügyfelek között.

Hétfőn például 100 tesztet végeztek, amikor egy idős, kórházba került ügyfélről derült ki, hogy fertőzött. Leteszteltek mindenkit, akivel kapcsolatba kerülhetett, így újabb két pozitív esetre bukkantak. A koronavírussal fertőzött hajléktalanokat minden esetben kórházba viszik, akár vannak tüneteik, akár nincsenek. A sikeres védekezésnek tudja be, hogy mindössze 28-an vannak kórházban.

Tavasszal, a járvány első felfutásakor még meglehetősen nehéz volt információkat szerezni a hajléktalanellátó intézmények fertőzöttségéről, egy-két kirívó esetet kivéve csak informálisan lehetett tudni, hogy történtek fertőzések.

Eddig szerencsénkre nem ütötte fel a fejét fertőzés az ellátottak között

– mondta Aknai Zoltán a Menhely Alapítvány szállójáról, amit a megelőzés érdekében olyan kisebb egységekre - egy-egy külön vizesblokkal ellátott “dobozra” - bontottak, amiket szükség esetén könnyebben el tudnak különíteni. A dolgozók között van egy beteg, de nála időben észrevették a fertőzést.

Aknai Zoltán szerint, mint azt a tavaszi nagy tesztelés is bizonyította, a hajléktalanok körében kisebb a fertőzöttek aránya (akkor tizedakkora volt ez az adat, mint az átlaglakosságé). Ennek az lehet az oka, hogy a hajléktalanoknak az átlagnál jóval kevesebb a kontaktjuk, nincs iskolába járó gyerekük, vagy közeli kapcsolataik a nagyvilág felé.

A nagy számok törvénye alapján azonban van esélye, hogy jobban begyűrűzik az intézményekbe a járvány. A Menhely Alapítvány igazgatója szerint ezt legfőképp a dolgozók rendszeres tesztelésével lehet megelőzni.

Nagyobb figyelmet kell fordítani a szociális területen dolgozókra, főleg azokra, akik olyan szolgáltatásoknál dolgoznak, ahol sok emberrel vannak kapcsolatban.

Ilyen szempontból a nappali melegedők és a menedékhelyek a potenciális kockázati tényezők. Most pedig nőhet a tesztek száma, hiszen a kormány a szociális szféra dolgozóinak rendszeres szűréséről döntött.

Aknai Zoltán örül, hogy rendszeresen tesztelik majd a szociális területen dolgozókat is, bár szerinte a melegedőkben dolgozókra és az utcai szociális munkásokra ez nem vonatkozik, csak a szálláson dolgozókra. Az viszont biztos, hogy a fertőzött dolgozók pótlása nem egyszerű.

Napközben is inkább bent tartják a lakókat

Szigorúbb a biztonsági protokoll az Oltalom Dankó utcai iellátóhelyén is. Farkas Barnabás azt mondja, korábban is elég feszes szabályokkal dolgoztak, és most is minden belépő embert hőmérőznek, a kapuban kihelyezett kézfertőtlenítőt kötelező használni.

A helyiségbe lépve feltűnt, hogy minden lakó maszkot hord, akin nincs, vagy csak lecsúszott az állára, azt az ott dolgozók azonnal figyelmeztetik. Ezt a szabályt még tavasszal vezették be, azóta folyamatosan alkalmazzák. “A maszkviselési hajlandóság közelít a 98 százalékhoz – jegyzi meg mosolyogva Farkas Barnabás – tehát nem látok akkora problémát, mint a buszon, vagy a közterületeken, ahol mindenki próbálja kijátszani az őt védő szabályt.”

A kérdőívezés itt is működik, és van egy szoba, amit szükség esetén elkülönítőként tudnak használni. Farkas szerint azzal is próbálják csökkenteni a kockázatot, hogy a lakókat igyekeznek meggyőzni arról, napközben is maradjanak bent. Kint bárhol elkaphatják a koronavírust, biztonságosabb, ha nem viszik be. A belépést viszont ennek tudatában sem tagadják meg soha senkitől, még akkor sem, ha az illető csak enni jár be.

Farkas szerint rengeteg maszkot, fertőtlenítőt és kesztyűt kaptak a Fővárostól és a minisztériumtól járvány első hullámában, de a speciális igényekre nem kérdeztek rá, például hogy meleg ételre van-e szükség. 

Az Oltalom dolgozói és kliensei körében múlt héten 100 PCR-tesztet végeztek a főváros segítségével. Iványi Éva, az egyesület munkatársa szerint ebből hat pozitív esetet találtak az ügyfelek között, akik mind tünetmentesek voltak. Őket elkülönítették.