A színházi rendező szerint még ma sem lenne késő tiltakozni a hatalom ellen, de húsz év múlva már az lesz. Mohácsi János egyre többet dolgozik Erdélyben, mert ott több lehetőséget kap, mint itthon.
Mohácsi János rendezése, az e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY azt a kérdést járja körbe, hogy Magyarország a 19. század vége óta miért vedli le magáról időnként népessége egy részét. A darab azért született meg, hogy felismerjük, a bestia bennünk él és ezek a tragédiák bármikor újra megtörténhetnek.
Látható a YouTube-on Mohácsi János színháztörténeti jelentőségű 1993-as kaposvári Csárdáskirálynő rendezése
Egy YouTube-csatornára töltöttek fel több színházi előadást, köztük több olyat is, amely az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházban volt műsoron.
Aktualizálás, portörlés és alkimizálás helyett a világ legismertebb popmusicaljének Magyarországon még soha nem játszott eredeti változatát állítja színpadra Mohácsi János.
Csiky Gergely 1884-es darabjából gyúrtak színházat a Mohácsi-testvérek. A Buborékok bemutatója március 1-jén lesz a Radnótiban. Tobzódó gazdagság, esztelen költekezés – és morál sehol. A 16 szereplős darabban játszik Kováts Adél, Szávai Viktória, Gazsó György és Szabó Kimmel Tamás is.
Nem lehet összemosni a két oldal felelősségét sem a színházi „egyházszakadásban”, sem az ország politikai megosztottságban – véli Mohácsi János. A rendező valós tapasztalatokat épített a kultúrpolitikát is kifigurázó darabjaiba, és kikéri magának, hogy egy újságíró mondja meg, miről kell beszélnie a színháznak. Mi történt Kaposváron? Miért énekelnek színészhallgatók Cseh Tamást? Interjú.
Bemutatkozik a Nemzetiben Vidnyánszky, eldől Eszenyi Enikő és a Vígszínház sorsa, Alföldi és Mohácsi több helyen is rendez – izgalmas lesz az idei színházi évad. A teljesség igénye nélkül összegereblyéztük, milyen bemutatók várnak ránk.
Miközben a POSZT hátterében tovább dúltak a politikai vitának álcázott kenyérharcok, a közönség egy-két kivételtől eltekintve továbbra is kitűnő előadásokat láthatott, jelezve, a színházat a rövidlátó politikai haszonszerzés sem nyírja ki könnyen.
Nyolc évvel ezelőtt a Mohácsi-testvérek ízekre szedték Szigligeti Ede 1849-es Liliomfiját, hogy aztán színpadra vigyék az Örkény Színházban. A csúcsra pörgetett, háromórás vígjáték sűrű családi szálairól, a mérgezett csülkös bab történetéről és a szerelem millió arcáról a rendezőt, Mohácsi Jánost kérdeztük.
Az örökösök ellenkezése miatt az utolsó pillanatban mondták le a rendező által színpadra állított Molnár Ferenc-darabot Nyíregyházán. Mohácsi azt mondja, ilyen még sosem fordult elő vele.
Az örökösöket felkavarta a rendezés formabontó megközelítése.
A magyar állam első zsidókat érintő deportálása, mely végül tömeggyilkosságba torkollott már 1941-ben megtörtént. A háború kitörése után a „hontalan” zsidókat az újonnan „felszabadult” területekre deportálták, ami tömeges vérengzésbe torkollott. Ezt a témát dolgozta fel pénteken tartott E föld befogad, avagy nincsen számodra hely című ősbemutatóján az Örkény-színház.
