Hatályba lépett a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása, amelyben újdonság, hogy egyes dolgozóktól elvették a hétvégi pótlékot – írta a napi.hu. A döntés főképp egy nagy állami vállalatot érint.
Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
Január elsejétől teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve (Mt.). Az év elejétől hatályos új szabályok alapján többek között a szabadságot is másképpen lehet majd kiadni egyes esetekben.
A nyári szezon miatt egyelőre kevesen alkalmazzák az új Munka törvénykönyve keresetcsökkentésre lehetőséget adó rendelkezéseit, bizonyos ágazatokban azonban már érezhető ez a hatás – írja a Napi Gazdaság.
Július 1-től számos ponton változik a Munka Törvénykönyve: a decemberben elfogadott új törvény hatályba lépése után jelentősen befolyásolni fogja a munkaügyi kapcsolatokat - írja hírlevelében a PwC tanácsadó cég. A változásokat a vállalat szerint üdvözlik a jogalkalmazók, azonban számos ponton kérdéses, hogy a jelenlegi munkaerőpiac megfelelően tudja-e kezelni és adaptálni ezeket a változásokat.
Nem dolgozik, de köteles rendelkezésre állni az a munkavállaló, aki valamilyen okból megtagadta munkáltatója utasításait. Mit von maga után, ha a beosztott önkényesen távozik is a munkahelyéről, és mikor köteles megtagadni az utasítást a dolgozó az új munka törvénykönyve szerint?
Nem betegség miatti keresőképtelenséget, hanem egyszerűen keresőképtelenséget definiál az új munka törvénykönyve (Mt.) a munkavégzés kötelezettség alóli mentesülés okaként. De pontosan kit tekinthetünk az új Mt. szerint keresőképtelennek?
A tényleges munkavégzésen kívül munkában töltött időnek számít az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés alóli mentesülés, a szabadság, valamint a szülési szabadság. De pontosan hogyan változik a szabadságra jogosító idő júliustól az új Mt. szerint?
Korlátozottabb munkaadói és szigorúbb munkavállalói kárfelelősség – ezt hozza 2012-re a most elfogadott új Munka törvénykönyve. Ki mikor mentesülhet a felelősségvállalás alól, és mit takar a munkavállalói biztosíték intézménye? Munkajogásszal értékeljük a jövő év közepén életbe lépő törvényi változásokat.
A „rendes” jelzőjétől megfosztott felmondást vizsgálva a munkavállalókat az foglalkoztatja leginkább: hogyan módosultak az őket védő rendelkezések. Ésszerű és aggályos változások az új Munka törvénykönyve héten elfogadott szabályai kapcsán - a munkajogász szemével. Cikkünk első részében a gyerekszületéssel és örökbefogadással kapcsolatos változásokat elemezzük.
Elfogadta az Országgyűlés az új Munka törvénykönyvéről szóló javaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elutasítja a kormány elképzeléseit és eljárását, valamint a belügyminiszter illetéktelen beavatkozását a Munka törvénykönyvébe.
A munkavállalók aggódnak a Munka törvénykönyve változtatása miatt, érzik, hogy a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele kedvezőtlenül befolyásolja majd az élet és munkakörülményüket - mondta Papp Zoltán a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke szerdán, a Keleti pályaudvar előtt kihelyezett Munkavállalók asztalánál.
Több ezer szimpatizánst és munkavállalót várnak a parlament elé ma dél körül a Munka törvénykönyve elleni tiltakozásra a szakszervezetek, akik továbbra is háromoldalú párbeszédet követelnek. A kormány az amúgy is megosztott szakszervezeti szféra további gyengítésére játszik - mondta Varga László a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.
