szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A „rendes” jelzőjétől megfosztott felmondást vizsgálva a munkavállalókat az foglalkoztatja leginkább: hogyan módosultak az őket védő rendelkezések. Ésszerű és aggályos változások az új Munka törvénykönyve héten elfogadott szabályai kapcsán - a munkajogász szemével. Cikkünk első részében a gyerekszületéssel és örökbefogadással kapcsolatos változásokat elemezzük.

Bizonyos eltérésekkel ugyan, de megmaradtak a gyermek születéséhez kapcsolódó felmondási tilalmak az új Munka törvénykönyvében. A rendelkezés szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósságtól a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejártáig. Ugyanakkor utóbbi esetben - eltérően a hatályos szabályoktól - megszűnik a felmondási tilalom, ha a „gyesen” levő kismama gyermeke hároméves kora előtt visszatér dolgozni.

©

Újdonság, hogy a „terhességből” a törvényben „várandósságra” átkeresztelt állapotra csak akkor lehet hivatkozni a jövőben, ha erről a hölgy a munkáltatót még a felmondás közlése előtt tájékoztatta. Így már „alapos gyanú” esetén is érdemes a főnök előtt bőbeszédűnek lenni - értelmezi az új szabályokat a hvg.hu kérdésére Horváth István ügyvéd, az ELTE ÁJK címzetes egyetemi docense.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy - ha a maga természetes útján nem megy - az úgynevezett emberi reprodukciós eljárást igénybevevők közül a nők korlátozott ideig, a kezelés megkezdésétől számított hat hónapig állnak majd védelem alatt.

A szakember hangsúlyozza, hogy a gyermekkel kapcsolatos tilalmak közül sajnálatos módon kikerült az örökbefogadást megelőző, úgynevezett kötelező gondozásba helyezés időszaka. Ezt csak részben kompenzálja, hogy a szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, hiszen ha éppen a „jövendő” apa maradna otthon, vagy egyedül ő fogadna örökbe, nem védi a jog az egyébként vér szerinti szülői státuszban lévő örökbefogadót.

A munkáltató csak korlátozott esetben, például súlyosan jogsértő magatartás esetén mondhat fel az anyának, vagy a gyermekét egyedül nevelő apának, ha a gyerek hároméves kora előtt megszünteti a nevelésre, gondozásra biztosított fizetés nélküli szabadságot. A képességgel kapcsolatos problémák vagy a munkáltató működésével összefüggő ok esetén a felmondás előtt a munkahelyen meg kell kísérelni megfelelő állás felajánlását. Csak ennek hiányában vagy az ajánlat elutasítása után adható át az „elbocsátó üzenet”.

Ugyanakkor aggályos, hogy mennyiben inspirálnak a fenti szabályok betartására a munkáltatói jogellenes munkaviszony-megszüntetés következményeit megállapító szabályok. Egyrészt az új Mt. szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A felmondás közlését követő 30 napon belül benyújtandó keresetben összegszerűen viszont jó eséllyel semmilyen forintban kifejezhető kár nem lesz megjelölhető. A jogellenes megszüntetés esetén elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Ha a szülési szabadság kezdetén - tilalomba ütközően - mondanak fel, a bíróság akár az első tárgyaláson megállapíthatja a jogsértést, és figyelemmel a felperesnek az újszülöttel kapcsolatos teendőire, vélhetően semmilyen kimutatható elmaradt jövedelme nem lesz. Ugyan a kismama kérheti munkaviszonya helyreállítását, de felmerül a kérdés: ki vágyik vissza egy ilyen munkahelyre?
Újabb autógyártó mutatott be ideiglenes logót a koronavírus kapcsán

Újabb autógyártó mutatott be ideiglenes logót a koronavírus kapcsán

A koronavírusnak köszönhetően idén nem lehet megbukni a szlovák iskolákban

A koronavírusnak köszönhetően idén nem lehet megbukni a szlovák iskolákban

Százezer maszkot és ötezer védőruhát küld Magyarország a macedónoknak

Százezer maszkot és ötezer védőruhát küld Magyarország a macedónoknak