Új fejezetett nyitott a vásár tizenkét éves történetében az idei Armory Show. Míg a Hudson folyó mólóin rendezett, évről évre duzzadó és mostanra már végignézhetetlenül nagyra növesztett kirakodás színvonala sokszor sírni valóan gyenge volt, az eladások és a nézők száma minden eddigi várakozást felülmúlt. A 2010-es Armory, ahogy a vásár sajtóközleményében áll, „szárnyaló sikerrel” zárult.
A parlamenti választások közeledte az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárának munkatársait arra ösztönözte, hogy kiállítást rendezzenek a politikai kommunikáció történetét feldolgozó választási plakátokból. Az előkészületek során kiderült, hogy a jobb- és baloldali pártok választási plakátjai nemcsak stílusuk szerint, de ikonográfiailag is eltérők. Bármennyire is leegyszerűsítésnek vagy általánosításnak tűnhet első pillantásra ez a megállapítás, olyan kényes kérdéseket érint, amelyekről nem szokás beszélni. A jelenség mögött meghúzódó történelmi, művészetszociológiai okok felfejtése lehetőséget ad a politikai véleménytől független értelmezésre. A Műértő cikke.
Vollard-tól a Puskinig – a Szépművészeti Múzeum kiállításáról, Morozov és Scsukin 1918 után, a TEFAF Maastrichtban, az Armory Show New Yorkban, az ARCO Madridban és Németh Hajnal a Kiscelli Múzeumban. Mindez és még sokminden már a Műértő áprilisi számában.
Nosztalgia-Ostalgia a Ferencvárosban, Simon de Pury a Villában – a műpiac világsztárja Budapesten, a Párisi Nagy Áruház , múzeum Hanti-Manszijszkban, Andy Warhol Múzeum, Pittsburgh, portré Glenn Brown festőművészről, küzdelem a bélyeghamisítással. Mindez és még sok minden más a Műértő márciusi számában.
A bélyeggyűjtés világában kevésbé járatos külső szemlélő is tudja, hogy a bélyegnek titulált apró kis papírdarabkák között a mindennapok közönséges postabélyegei mellett számos értékes ritkaságot tart számon a világ. A kísértés ezek hamisítására kezdetektől fogva tetten érhető, a hamisítás elleni küzdelem pedig a filatélia állandóan napirenden tartott feladata. A Műértő cikke.
Hol is lehetne méltóbb helyen kiállítani a szocialista korszak kereskedelmi plakátjait, mint a Vasért volt bemutatótermében? Az épület története – amelynek első emeleti, tágas, tetővilágításos termében az állami nagyvállalat által forgalmazott termékeket lehetett megtekinteni az 1980-as évek elején – jóval korábbi időkre nyúlik vissza, és már a kezdetektől kapcsolódott a kereskedelemhez. A Műértő cikke.
A „látványmúzeumról” gondolkodva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közvetítéssel, bemutatással és befogadással kapcsolatos tudományos kutatások eredményeit. A modern tanuláselméletek egyetértenek a kognitív, affektív és motorikus tanulási módok („ésszel-szívvel-kézzel”) mindegyikének jelentőségében, és a múzeumoknak a tanulásban betöltött kiemelkedő szerepét éppen abban látják, hogy azok mindhárom módra lehetőséget adnak.
A régebben avantgárdnak (is) nevezett kritikai művészet az utóbbi években haldoklik. Ez egyrészt azért lehet így, mert egyre többen (művészek, kurátorok, gyűjtők) érdeklődnek utána, másrészt meg azért, mert ha végleg meghal, akkor fennáll a reális veszélye annak, hogy a művészeti világban és a szórakoztatóiparban tényleg nem lesz alternatívája a globális technokapitalizmusnak. A Műértő cikke.
Amerigo Tot hűlt helye – szembesítés a Ludwig Múzeumban, radikális kortársak Isztambulban, Design Hét Budapesten, kritikai művészet Magyarországon, jó-e a magyar művészet? – az oktatási rendszer kérdései. Mindez és még sok minden más a Műértő novemberi számában!
Borsos József a Nemzeti Galériában, portré Kovács Ákos etnográfusról, a Hatvany Lajos Múzeum egykori igazgatójáról, Szent István szobra a szlovákiai Komáromban, a Visitors Program eredményei, Derkovits-kiállítás Szombathelyen, szobrok a műtárgypiacon, Kis magyar pornográfia a Modemben, kortársművészeti toplisták és még sok minden más a Műértő októberi számában!
Robert Capa a Ludwig Múzeumban, Kálmán Tibor, a provokátor dizájner, összeállítás a fotórestaurálásról, „giccskiállítás” a Látványtárban, a Hatvany Lajos Múzeum nagy évtizede, tudósítás az Art Baselről és bemutatjuk Zlatá Korunát. Mindez és még sok minden más a Műértő szeptemberi számában!
A nyolcvanas-kilencvenes években két név változtatta meg a dizájnt: az Apple Macintosh és Kálmán Tibor. Tíz éve, hogy a magyar származású, de idehaza ismeretlen grafikus, tipográfus meghalt. Ki volt ez az ember, akit New Yorkban szinte mindenki ismert?
Hogy háromszáz millió sok-e, kevés, vagy éppen elég; hogy az a több mint ezer kép, amelyet a magyar állam megvásárolt, mennyit “ér meg”; hogy mi itt az érték, az egyidejű, autorizált kópia avagy a negatív, arról még sokáig vitatkozhat a fotós szakma. Az “egyszeri” látogató előtt azonban nagyszabású életmű rajzolódik ki, amikor Robert Capa kiállítását megtekinti a Ludwigban.
Súlyos, hosszan tartó betegség után augusztus 12-én, 52 éves korában meghalt Berényi Péter, a HVG Kiadónál megjelenő Műértő című műkereskedelmi-művészeti lap alapító munkatársa, 2005 júniusáig főszerkesztő-helyettese.
Beszámoló a Velencei Biennáléról, Pillanatgépek a Műcsarnokban, kiállítás New Yorkban, Műhely és munkaerőpiac – vita a kritikáról, szegedi szellemi kalauz, miniatűr képnézők és a Műértő nyári ajánlója – negyedszáz kiállítás itthon és külföldön. Mindez és még sok minden más a Műértő nyári számában!
Ambroise Vollard a századforduló Párizsában a műkereskedő új típusát testesítette meg. Egy időben az impresszionisták viharos fellépéseivel, az 1870-es évektől megnyíló galériák a műgyűjtők azon új generációjának igényeihez mérten szemezgettek a kortárs művészetből, akik társadalmi rangjukat már nem származásukkal, hanem tőkebefektetéseik, piaci manővereik sikereivel vívták ki.
A különböző művészeti és gazdasági folyóiratok újabb és újabb 2009-es ranglistával rukkolnak elő, ezzel is letéve voksukat a művészeti élet általuk legsikeresebbeknek tartott szereplői mellett. A Műértő cikke.
Megjelent a Műértő januári száma! Gender Check Bécsben, kiállítás 1989 huszadik évfordulójára, Herkules oszlopai – Botticellitől Tizianóig, kötelező látnivaló: Maulbertsch, Damien Hirst, a festőművész, megnyílt a FUGA és Drozdik Orshi a Kiscelli templomtérben. Mindez és még sok minden más a Műértő januári számában!
Csörgő Attila a Ludwig Múzeumban, Spirituális hipermarket – Messiások Debrecenben, vita a múzeumpolitikáról, beszámoló az új műtárgykiviteli rendszerről, Budapest Art-Fair 2009, portré Peter Noeverről, a bécsi Iparművészeti Múzeum igazgatójáról, beszélgetés a berlini Transmediale igazgatójával. Mindez és még sok minden más a Műértő decemberi számában!
Az Amerigo Tot - Párhuzamos konstrukciók című kiállítás a máig eleven problémát jeleníti meg, amellyel még 1991-ben a Magyar Nemzeti Galéria Hatvanas évek kiállításának kellett volna megbirkóznia: azaz a korszak egészének bemutatásával, ami azóta sem történt meg. A Műértő cikke.
