A Meta Oroszországból és Kínából üzemeltetett kamufiók-hálózatot talált – közölte a cég. Utóbbi csupán 80 fiókból állt, az orosz azonban jóval nagyobb volt: több mint 2000 fiókot és oldalt tartalmazott, és Ukrajnával kapcsolatban a Kreml-barát álláspontot közvetítette az amerikaiak felé. Mindkettőt lekapcsolta a vállalat.
Ha megpróbáljuk megérteni, mi állhat Orbán Viktor "Putyin-politikája", a kormányzati sajtóban megjelenő orosz propaganda mögött, akkor olyan magyarázatokat is találhatunk rájuk, amelyek nem feltétlenül szólnak piszkos háttéralkukról és zsarolásról. Igaz, még a kézenfekvőnek tűnő magyarázatok is csak elméletek. Ami biztos, hogy a rendszerváltáskor a szovjetek kivonulását követelő és ebből politikai tőkét kovácsoló Orbán ma már nem akar konfrontálódni Moszkvával. A kormányfő talán el is hiszi egy új világrend eljövetelét, de ami a legfontosabb: a bűnbakokra épített kormányzati kommunikációban keletkezne súlyos zavar, ha eltérne az orosz–ukrán háború előtti iránytól.
Kétéves kölcsönös konzultációs egyezményt írt alá Szergej Lavrov orosz és Nikola Szelakovics szerb külügyminiszter. Ez kicsapta a biztosítékot Brüsszelben, mondván az ukrajnai háború idején aláírt egyezmény nem fér össze egy uniós tagjelölt ilyen diplomáciai elkötelezettségével.
Képes bizonyítékok vannak arról, hogy az oroszok leszállították a „Repülő Csernobilnak” is nevezett Burevesztnyik rakétát egy olyan észak-oroszországi területre, ahol további teszteket végezhetnek rajta.
Artyom Kamargyin egy felolvasóesten vett részt, ahol a részleges mozgósítás ellen tiltakoztak.
A dán hatóságok gázszivárgást jelentettek, azt tanácsolják a hajóknak, hogy öt tengeri mérföldes sugarú körben kerüljék el a szivárgás helyét.
Az orosz propagandasajtó nyolcvanszázalékos részvételi arányokról számolt be Luhanszkból és Donyeckből is, azonban hogy ebből mi igaz, az ellenőrizhetetlen. Egy szinte biztosnak tűnik: Oroszországon kívül nem lesz sok ország, ami elismeri a "népszavazások" eredményeit. Oroszország közben elengedte a kémkedéssel vádolt, vlagyivosztoki japán konzult.
Az oroszok szerint elismerte a kémkedést a konzul.
Az orosz elnök 75 embernek adott egyszerre állampolgárságot.
Az ukrajnai válság elhúzódása is közrejátszik abban, hogy csökkenőben van Oroszország balkáni befolyása. A legfontosabbnak számító szövetséges, Szerbia pedig lassan ugyan, de érezhetően elindult a Nyugat irányába.
Moszkva azt reméli, hogy az új olasz kormánypártokkal jobb viszonyban lesz, mint az előzővel.
Szemtanúk szerint a tettes közölte, hogy nem megy háborúba.
A tragédia Izsevszk városában történt. Legalább 13 ember meghalt.
A Putyin séfjének is nevezett férfi korábban tagadta, hogy ő lenne a hírhedt zsoldoscég vezetője, sőt még pert is indított azok ellen, akik ezt állították. Több szakértő szerint is minimális felkészültséggel vetheti harcba a Kreml a most besorozott újoncokat.
Ezt azért érdemes fenntartásokkal kezelni.
Az ukrán elnök szerint Putyin serege három nap alatt akarta bevenni Ukrajnát, de már hét hónapja tartanak a harcok.
A háború eddig eltelt fél évében összesen húsz hasonló eset történt, de amióta Putyin kijelentette, újabb 300 ezer oroszt soroznak be, jelentősen megszaporodtak a gyújtogatások.
Mivel a G7 még dolgozik az olajárplafon részletein, az Európai Tanács pedig össze akarja hangolni az erről szóló intézkedéseket a majdani döntéssel.
Szlovákia is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek nem adnak ki humanitárius vízumot azoknak az orosz állampolgároknak, akik a részleges katonai mozgósítás elől menekülnek.
Mielőtt az ukrajnai Azov-ezred tagja, Bohdan orosz hadifogságba esett, részt vett a mariupoli csatában, amelynek végét az acélmű bunkerében vészelte át. Egy fogolycserének köszönheti, hogy most szabad, de vissza akar térni a frontra. Náci jeleket visel a pólóján, de tagadja, hogy náci lenne. A héten egy újabb fogolycsere következményeként váratlanul elengedték az Azov-ezred parancsnokait is.
