Az ukrajnai háború miatt lazulnak a Balkánt Oroszországhoz kötő szálak is

Hideg zuhanyként hatott Szerbiában az, amikor a „nagy testvérként” számontartott Oroszország első embere, Vlagyimir Putyin ismét azzal védte meg a Kelet-Ukrajnában kikiáltott, Moszkva-párti „népköztársaságok” függetlenségének elismerését, hogy a nyugatiak ugyanígy tettek korábban a Szerbiából kiszakadt Koszovó esetében. „A Nemzetközi Bíróság Koszovó ügyében megállapította, az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy egy elszakadni kívánó területnek nem kell engedélyt kérnie a központi hatalomtól. Ha megszületett ez a precedens, akkor a Donyec-medence köztársaságai is így tehetnek” – mondta az orosz elnök, és ezzel gyakorlatilag elismerte az albán többségű dél-szerbiai tartomány jogát az elszakadásra.

A „hátba döfésként” értékelt mondatok felélesztették a XIX. századi szerb emlékeket:

az 1804-es törökellenes felkelés kirobbantására részben az Orosz Birodalom vette rá a szerbeket, ám amikor a cár kiegyezett a szultánnal, rövid idő alatt elpárolgott a támogatás, így a lázadást vérbe fojtották.

Orbán azt a szerb állami kitüntetést kapta meg, amit előtte már Putyin elnök és Kirill pátriárka is

A magyar miniszterelnök pénteken Belgrádban vette át Aleksandar Vucic szerb elnöktől a Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést, amit tavaly Kirill moszkvai pátriárka, 2013-ban pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök is megkapott.

A koszovói precedenssel érvelő Moszkva ugyanakkor igyekszik megőrizni balkáni befolyását, és nagyra értékeli, hogy Szerbia nem csatlakozott az ukrajnai agresszió miatt Moszkva ellen elrendelt nyugati szankciókhoz. Oroszország az utóbbi években jelentős mennyiségű fegyvert – egyebek mellett páncélosokat, szállító járműveket és harci repülőgépeket – adott el, illetve ajándékozott Belgrádnak. A közelmúltban a szerbiai orosz nagykövet, Alekszandr Bocan-Harcsenko arról beszélt, hogy Moszkva érdekeit is szolgálná, ha Belgrád beleegyezne egy szerbiai orosz támaszpont létrehozásába.