A lengyel miniszterelnök szerint ez nem pusztán rossz ízlésről tanúskodik, hanem erkölcsi és politikai szempontból is felfogadhatatlan üzenet.
Medvegyev szerint Oroszország „történelmi területeinek haza kell térniük”.
Csont nélkül lehozta Európa az idei telet is: Oroszország már csak kisebbségi gázellátó a kontinensen, az új partnerek nem szórakoznak, hanem szállítanak, így a tárolók normális áron teltek csurig. A nagyon enyhe tél miatt pedig igazán fűteni se kellett, ezért a készletek különösebben ki se fogytak. A cseppfolyós gáz lett a megmentő, kialakulni látszik egy új függési rendszer, és mivel az USA épp behúzta az LNG-kéziféket, esélyes, hogy Moszkva után Doha lesz a hűbérúr.
Az a megállapodás, amelyet Magyarország Kínával kötött, nagyon hasonlít arra, amelyet néhány éve Szerbiával is megkötöttek a kínaiak, és amelynek értelmében kínai rendőrök járőrözhetnek olyan városokban, amelyeket nagy számban keresnek fel az ázsiai nagyhatalomból érkező turisták.
A hivatalos adatok szerint a belarusz szavazók 87 százaléka támogatta a vasárnapi parlamenti választáson az Aljakszandr Lukasenka államfő mögött álló politikai erőket. Nem tudni, hogyan jött ki ez az arány, hiszen ellenzéki párt nem indulhatott.
Hatalmas külföldi nyomás nehezedik Szerbiára, a nyugati államok azt szeretnék elérni, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, vonja meg a támogatást a boszniai Szerb Köztársaságtól, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, távolodjon el Kínától és állítson fel egy baloldali bábkormányt - panaszkodott Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombati, a szerbiai közszolgálati televízióban is sugárzott beszédében. Aztán fogadta Orbán Viktort.
Nem kívánják a továbbiakban anyagilag támogatni a tízezrek halálával járó háborúkat folytató, ellenzéki politikusokat a börtönben meggyilkoló diktatúrát.
Egy Moszkvával jó viszonyt ápoló olasz üzletember története mutatja, hogy az Orbán-kormány által kitalált vagyonkezelő alapítvány nemcsak a leggazdagabb magyarok, hanem külföldi milliárdosok számára is vonzó konstrukció lett.
Hatalmas rendőri készültség közepette, fémkereső kapuk és acélkerítések sűrűjében tartották meg pénteken Moszkva Marino kerületében a február 16-án, egy sarkvidéki börtöntáborban elhunyt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij temetését. Az emberek Putyin- és háborúellenes szólamokat skandáltak, miközben farkasszemet néztek a rendőrökkel.
A február 16-án meghalt Alekszej Navalnij felesége nemcsak a néhai orosz ellenzéki partnere, de munka- és harcostársa is volt. Férjét cikkünk megjelenésével egyidőben temették Moszkvában. Portrénk.
Szergej Szokolovot az orosz hadsereg „lejáratásának” vétségével vádolták meg.
Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról szólt, hogy olyan konfliktus fenyeget, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.
Pénteken tartanák meg Moszkvában a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij temetését, ám a hatalom mindent elkövet, hogy megakadályozzák, vagy legalábbis megnehezítsék a szertartás lebonyolítását. Most éppen a halottaskocsik tulajdonosait fenyegetik ismeretlenek.
A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.
A moldovai kormány szerint a helyzet nyugodt, és csak a szakadárok „hisztériakeltéséről” van szó.
Dmitrij Peszkov szerint alaptalanok Orbán félelmei, amikor egy esetleges magyar–orosz közös határtól tart.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta árad a pénz a propagandagépezetbe, amely most turbófokozatba kapcsolt, hiszen Vlagyimir Putyin márciusban újraválasztás elé néz, két évvel egy olyan háború után, melynek az ára magas, az eredménye viszont csekély. Egy Észtországban működő portál megszerezte a Kreml propagandagépezetének pénzügyi hátteréről szóló dokumentumokat.
Az orosz ellenzéki politikus 47 évesen halt meg egy sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.
Gérald Darmanin úgy véli, hogy az országban tapasztalt, egyre gyakoribb antiszemita incidensek mögött Moszkva áll.
