Tompa Andrea–Vonnák Diána: Orosz tragédia – Alekszej Navalnij emlékére

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin végül megengedte, hogy nyilvánosan temessék el Alekszej Navalnijt. Putyin legsikeresebb ellenfele február 16-án halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet egyik sarkvidéki börtönében, hét évvel az ellene elkövetett első merénylet és közel négy évvel azután, hogy megmérgezték idegméreggel. Felgyógyulása után visszatért Oroszországba, ahol azonnal bebörtönözték, 2050-ben szabadulhatott volna. A rezsim nem részletezte a halál okát.

A konzervatív értékek, a család, a keresztény hit védelmezője szerepében tetszelgő hatalom azonban Navalnij halálát követően a holttestet sem akarta kiadni az édesanyának.

Görög tragédia szituációját idézi a gyászoló édesanya, Ljudmila Navalnaja videója a sarkvidéki börtönnel a háttérben, ahogy könyörög meghalt fia testéért.

A test bomlására hivatkozott a hatalom, mikor igyekezett ellehetetleníteni a nyilvános temetést, helyette hatósági, esetleg titkos temetést akartak. A testet végül kilenc nappal később kapta meg a család – Ukrajna lerohanásának második évfordulóján, február 24-én.

A halotti anyakönyvi kivonat szerint természetes halál halt Navalnij, ezt végül a család aláírta. Hogy valódi jegyzőkönyv, boncolás készült-e, hozzáférhető lesz-e valaha, milyen feltételeket támasztottak a családnak ez ügyben, nem tudni. Navalnaja utalt arra, hogy „kezünkben vannak az információk” Navalnij halálának körülményeiről, ezek még nem ismertek. A feleség és gyermekek nem vehettek részt a temetésen – ehhez az az ország túlságosan veszélyes számukra. Végül március 1-jén, hatalmas tömeg jelenlétében temették el Navalnijt. Frank Sinatra és a Terminátor 2 zenéje szólt. A rendőri jelenlét jelentős volt, de a helyszínen nem történtek letartóztatások. A hatalom eljátszotta, hogy tiszteli a halál méltóságát.