A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes – ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik „melléktermékéből”. És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről.
Palkovics azt mondta, sem ő, sem a minisztérium nem támogatta az elképzelést, ezért a kormány elé kerülő anyagból végül kikerült a bentlakásos iskolák ötlete.
A katasztrofális PISA-eredmények után a kormányszóvivő sajtótájékoztatón az Emmi minisztert mentegette Lázár János, hiszen a matekórát nem Balog Zoltán adja le.
Bár minden kormány a pedagógusok megbecsüléséről beszél, a magyar tanárok keresete az OECD-országban dolgozó kollégáikhoz képest majdnem a legkisebb.
A legutóbbi PISA-felmérés lesújtó képet mutat a magyar gyerekek komplex problémamegoldási képességeiről. De milyen is egy kreatív elme? Íme, néhány árulkodó jel.
A PISA 2014-felmérés szerint a magyar 15 évesek nem csak a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban rontottak jelentősen és kerültek a nemzetközi átlag alá, a kedden nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a kreatív problémamegoldásban még aggasztóbb a helyzet.
A PISA igazgatótanácsának magyar tagja szerint rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett a PISA-felmérés folyamatosan romló eredményeihez. Erről Csapó Benő beszélt a hozzávetőleg egy évtizedes folyamatot elemezve, az ujkatedra.hu közoktatási portálon csütörtökön megjelent interjúban.
Évek óta ádáz csata dúl az állam és a települések között. Vágás, visszavágás, cseles támadás, védekezés. Az állam a központi szabályokat suhogtatja, miközben a bőszen védekező helyhatóságok parád riposztja a szabotálás, a hárítás és a törvényszegés. A küzdelem napi gyakorlata a közoktatásban.
