szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Palkovics azt mondta, sem ő, sem a minisztérium nem támogatta az elképzelést, ezért a kormány elé kerülő anyagból végül kikerült a bentlakásos iskolák ötlete.

Korábban megírtuk, hogy a birtokunkba került, a tavalyi PISA-felmérés eredményeit értékelő, az oktatási tárca által készített jelentésben az is szerepelt, hogy "a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát", ez pedig gyakorlatilag a Jobbik 2010 óta emlegetett javaslatára rezonál.

Az Index viszont azt írja, Palkovics László oktatási államtitkár tagadta nekik, hogy a kormány elé kerülő előterjesztésben szerepelne olyan javaslat, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket a családjukból kiemelve bentlakásos iskolákban oktassanak.

Palkovics a lapnak azt mondta, a köznevelési kerekasztalon számos javaslat született a PISA-eredmények javítására, és egy korábban készült anyagban lehetett olyan, amiben ez is szerepelt. Palkovics szerint ez egy egyeztetési folyamat során előfordulhat, de a kormány elé ilyen javaslat nem kerül, mivel a minisztérium sem ért egyet ezzel.

Sőt, az államtitkár maga is azt mondta, gyerekek családból való kiszakítását és bentlakásos iskolában oktatását személy szerint ő sem tartja jó megoldásnak.

Palkovics szerint ugyanakkor létező probléma, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket sokszor negatív családi hatások érik, olyan környezetben nevelkednek, ahol a tanulás nem élvez prioritást, de az államtitkár szerint erre a problémára nyújtanak ma részben megoldást a 16 óráig tartó kötelező iskolai foglalkozások. Középiskolás korban pedig sok nehéz sorsú gyermeknek nyújt lehetőséget a kollégiumi hálózat.

A 2015-ös PISA-felmérés azonban megmutatta, hogy Magyarországon határozza meg a legerősebben a tanulási eredményeket a család szociokulturális helyzete, vagyis az iskola nem képes leküzdeni a családból hozott hátrányokat. A magyar diákok eredményei viszont a "jó családokból" származó gyerekek iskoláiban is romlottak, a nehéz körülmények között élő diákok esetében a romlás csak még nagyobb volt.

A hazai kompetencia mérés eredményei ugyanakkor Palkovics szerint azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű térségekben működő, kis települési iskolák 2013 és 2015 között ugyanolyan mértékben tudták javítani az eredményeket, mint a nagyobb települések jobb iskolái.

A nehéz körülmények között tanító, sikeres tanárok munkáját ezért az államtitkár szerint jobban el kell ismerni: az ott dolgozóknak legyen magasabb a jövedelmük. A kormány elé kerülő végső jelentésben így javaslatként szerepel az is, hogy magasabb bérpótlékot és lakhatási támogatást kapjanak a hátrányos helyzetű iskolákban dolgozó tanárok.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!