Az Átlátszó kérte ki az Országos Atomenergia Hivatal helyszíni jegyzőkönyvét, melyet erősen cenzúrázva kaptak meg. Így is kiolvasható volt belőle az újabb hiba.
A szankciók miatt nem tud bankolni, veszi hazai cégének sátorfáját az AO Energoszpecmontazs. Belső szereléseket végeztek volna, de állítólag is megcsinálják az összes munkát.
Csak levált egy cementált sarok, állapítja meg aprólékos elemzésében a korábban a paksi bővítésért felelős államtitkári posztot is betöltő nukleáris szakember a január végén Paks II. építkezésén történt omlásról. Elismeri ugyanakkor, hogy az eset komoly figyelmet érdemel, annál is inkább, mivel a képek tanúsága szerint a kérdéses sarok pont a korábban földsánccal megtámasztott rézsűfal alatt vált le.
Nem csak magyarok érintettek, hanem orosz, kazah, és török munkavállalók is.
A kivitelező nem volt hajlandó nyilatkozni.
Egy interjúban beszélt erről Alekszandr Merten, az Atomsztrojekszport alelnöke, aki arra panaszkodott, hogy Magyarországon „ezer engedélyt kell beszerezni” az építéshez.
Az atomerőmű-bővítés miatt már több száz orosz munkás és mérnök érkezett Paksra, de elszállásolásuk egyre nehezebb, mert a kisvárosban nincs elég megfelelő ingatlan. A csúcsidőszakban 8 ezer embert foglalkoztathat majd a beruházás, ez a város lakosságának a fele, de az építkezés körül annyi a bizonytalanság, hogy az ingatlanfejlesztők egyelőre nem kezdenek nagyobb lakásépítésbe a környéken. Az érkezőket segítő paksi orosz közösség egyik vezető aktivistája 45 éve lakik a városban, ő nem aggódik.
Az anyagi, geopolitikai és környezeti megfontolások is a száz százalékban megújuló elektromosenergia-termelés felé mutatnak, a kormány mégis az orosz energiafüggést erőlteti a paksi atommal és a gázerőművekkel. Minden lépés, ami nem a megújuló energiatermelés felé irányul káros, és kizárólag politikai érvekkel támasztható alá, írja Jávor Benedek, energiapolitikával is foglalkozó politikus, korábbi EP-képviselő. Mindezt le is modellezték, és a számok azt mutatják: a jelenlegi ellentmondásos kormányzati energiapolitika nem az ország érdekeit szolgálja.
Románia tíz éve még egy kínai vállalattal kötött előzetes megállapodást két új erőműblokk megépítésére, 2020-ban azonban úgy döntött, inkább a már működő blokkoknál használt kanadai technológiára alapozza az erőmű bővítését, és az egyes blokk felújítását is kanadaiak végezhetik.
Megint előjött a szerb elnök azzal az ajánlatával, hogy országa beszállna a paksi atomerőműbe, mivel annyi pénze nincs, hogy sajátot építsen. Ezt az ajánlatot – hiába szólt egymilliárd euróról – egyszer, 2021-ben visszautasították Orbánék.
Idén megtörténik az „első betonöntés”, ami „vízválasztó” lesz. A külügyminiszter Sopronbánfalváról jelentkezett a paksi részletekkel.
Az orosz fővállalkozó, a Roszatom közölte, hogy már hozzálátott az építkezés fő szakaszához, ám még nyitott kérdés, hogy a tervek megfelelnek-e a biztonsági előírásoknak. Az osztrák lap ezzel indítja összefoglalóját, amely az Átlátszóval közösen, a Journalismfund Europe támogatásával készült.
2023. november 20-tól Vitalij Poljanyin tölti be a Paks II. Atomerőmű építési projekt igazgatói tisztségét a fővállalkozó Atomsztrojexport vállalat alelnökeként.
A probléma miatt a leningrádi atomerőmű egyik blokkját le kellett állítani, ez várhatóan december második feléig nem is indulhat újra.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.
