A Tisza-kormány feladata eldönteni, hogy asszisztál-e az új atomerőmű építéséhez, vagy leállítja a projektet. Miért idegesek az oroszok, és miért lehet a beruházás veszélyes a magyar euróra is?
„Mérnök vagyok, nem hülye” – az energetikai szakembernek ez az egyik mottója: nem szereti, ha a munka elvégzése helyett valaki túl sokat magyaráz. A Paks II.-re szerinte szükség lehet, de baj, hogy az oroszokat, valamint az idehozott és a NER-közeli oligarchákat nem a szakmai hozzáértés alapján választották ki. Mit tapasztalt, amikor 2012-ben pár hónapra helyettes államtitkár lett? Hogyan lett a leszólt napenergiából a NER hatalmas biznisze? HVG-Portré.
Két VVER-1200 reaktorral lesz felszerelve.
Elkezdték ásni az atomerőmű második új blokkjának munkagödrét is, azt ígérik, hogy az év végéig tarthat a munkának ez a része.
A külgazdasági miniszter szerint minden rendben megy Paks körül, de állításait árnyalja, hogy még nem világos, ki szállítja az irányítástechnikát.
Egy áprilisi választási győzelem nyomán a majdani Tisza-kormány sokféle módon nyúlhat bele a gazdaságba a NER éveiben alaposan eltorzított piaci verseny visszahozása érdekében az akár évtizedekre helyzetbe hozott Fidesz-közeli cégek visszaszorításával. Nem lesz egyszerű.
Kirúgta a legfontosabb beszállítóját a Roszatom, amikor az új paksi atomerőmű építése hivatalosan elkezdődött. A Siemens Energy a szankciók miatt más projektbe sem szállított, a megoldásként beharangozott francia többletvállalás azonban blöffnek tűnik.
Úgy szüntetné meg a kormány az önkormányzatokkal folytatott pereket, hogy az a városvezetőkön kívül a jogászoknál is kicsapta a biztosítékot; hivatalosan is elkezdődött a paksi erőmű bővítése; megjöttek a vagyonnyilatkozatok. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Mostantól számít jogilag is építés alatt álló atomerőműnek Paks II., de a neheze csak ez után következik.
Tiltott állami támogatásnak minősülhet a paksi tőkeemelés, véli az Energiaklub.
Kiadta az új paksi atomerőmű hivatalos építésének megkezdéséhez szükséges, az utolsó akadályt is elhárító határozatát az Országos Atomenergia Hivatal. A beruházás számára a neheze csak most következik.
„Érdeklődéssel olvastuk levelét, és figyelembe vesszük azt megfontolásaink során” – írta Tordai Bence ellenzéki képviselőnek címezve az Európai Bizottság egyik főtisztviselője. A válaszlevél alapján – mely a magyar politikus Paks II. beruházással kapcsolatban megfogalmazott problémáira érkezett – valószínűsíthető egy teljesen új brüsszeli vizsgálat indítása is.
A parlamenten mint kés a vajon ment át az a határozati javaslat, amellyel – legalábbis elviekben – a kormány megnyitotta az utat a kis méretű, moduláris atomerőművek hazai létesítése előtt. Valójában az sem biztos, hogy ha tényleg épülnek ilyenek, tudják-e majd azt, amit a tervezők és fejlesztők most ígérnek.
A megkérdezettek nagyobb része szerint nem fizikai adottság miatt kötöttük magunkat az orosz energiához, és az sem igaz, hogy a horvát olajvezeték ne tudná kiváltani az oroszt.
Magyarország hivatalos figyelmeztetést kapott az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, mert a kormány továbbra sem biztosítja az átláthatóságot és a lakosság érdemi bevonását a tervezett Paks II. atomerőmű engedélyezésében.
Az amerikaiak közzétették az erről szóló dokumentumot.
Paks II. esetében viszont jól értelmezte a kormány az amerikai gesztust, azt valóban megépíthetik az oroszok.
A paksi atomerőmű-bővítés sokéves elhúzódása nem számít ritka jelenségnek. Negyed évszázad után 2025 lehet az újabb év, amikor csupán egy új nukleáris áramtermelő egység építését fejezik be a világban.
Már megint újabb dátumot mondott be a kormány az első paksi betonöntésre.
A luxembourgi bíróság megszüntette a Paks II.-beruházás elindítását lehetővé tevő európai uniós jogalapot, s bár e döntés következményei még tisztázásra várnak, az a magyar kormányzati narratíva, mely szerint minden mehet tovább, biztosan nem állja meg a helyét.
